Idén Magyarországon az ipari termelői áralakulás tendenciája alapvetően nem változott az első negyedévben a múlt évihez képest. Márciusban az ipari termelői árak az előző havihoz képest 0,3 százalékkal emelkedtek, ezen belül a belföldi értékesítés árszintje 0,9 százalékkal nőtt, a kivitelé forintban számolva 0,2 százalékkal mérséklődött - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A hónap folyamán a belföldi értékesítésnél az átlagos havi áremelkedést meghaladó mértékű áremelkedést produkált a kőolaj-feldolgozás, a vegyi anyagok piaca, valamint az építőanyag-ipar. A drágulást az olajtermékek világpiaci árának emelkedése, valamint az építőipari kereslet bővülése húzta.
A márciusi növekedés ellenére az ipari termelői árszint az első negyedévben az egy évvel korábbinál 2,4 százalékkal alacsonyabb volt. Ezen belül a belföldi értékesítés árindexe ugyan 1,2 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakáénál, ám az ipari exporté - forintban számolva - 5,2 százalékkal csökkent egy esztendő leforgása alatt.
A kivitel árai legutóbb tavaly szeptemberben emelkedtek, azóta 0,3-1,0 százalékos havi csökkenésről számolt be a KSH. Ezt elsősorban a forint erősödése okozta. Az ipari termelés legnagyobb részét adó feldolgozóipar árszintje mérsékelten csökkenő, az első negyedévben 5,2 százalék a visszaesés. A főbb iparágak közül a járműgyártás 5,3 százalékos, a vegyipar pedig 6,2 százalékos áresést mutatott az idei első három hónapban.
D. L.
Az elemzők megítélése szerint a csaknem egy éve kezdődött felértékelődés a továbbiakban is nyomott exportárakat eredményez. A részletes adatokból látható, hogy az erős forint a belföldi értékesítési árakra is hat, főleg a tartós fogyasztási cikkeknél szembetűnő a változás: árszintjük egy év alatt 5,8 százalékkal csökkent. A jelek szerint az ipari importőrök már nem „nyelik le” teljesen a forinterősödésnek köszönhető nyereséget, hanem nagy részét átadják a gyártóknak. A kereskedelemben azonban ez még mindig csak részben jelenik meg.
