A magyar fogyasztók vásárlóereje érzékelhetően növekedett az elmúlt négy év során - állapítja meg a GfK Piackutató Intézet legújabb felmérésében. Az intézet az egy főre jutó vásárlóerőt Németországban 100 százaléknak vette, ahhoz képest a magyar mutató a négy évvel ezelőtti 47-ről 50 százalékra erősödött. Ezzel a magyar vásárlóerő megközelítette a csehekét, ahol az index a legutóbbi 51 százalékhoz képest nem változott. A piackutató nürnbergi központjában számították ki 38 európai ország vásárlóerő-indexét az egy lakos által vásárlásra költhető pénzösszegből, az egyes országok háztartásainak költési szerkezetéből és a statisztikai bevásárlókosárba tartozó termékek áraiból. Ennek alapján a kelet-közép-európai régióban Szlovénia indexe a legnagyobb, a német bázishoz viszonyított 69 százalékkal. Magyarország után Lengyelország 40, Szlovákia 38, Észtország 32, Horvátország 29, Románia pedig 24 százalékkal következik.
Az adatok ismeretében nem véletlen tehát, hogy négy év alatt megtöbbszöröződött a magyar kereskedelemben továbbra is modern technikának számító nagy alapterületű áruházak száma. Az első hipermarket öt évvel ezelőtt nyílt, ma harmincnál is több működik. A multinacionális társaságok a magyar vásárlóerő erőteljes növekedésére számítva továbbra is agresszív terjeszkedési politikát folytatnak. Ennek háttere, hogy a magyar vásárlóerő a következő néhány évben megközelítheti az uniós országokét, amely egyelőre hat tagország kivételével szinte mindenhol kétszer vagy többször akkora. A portugálok - az EU-n belül ott a legcsekélyebb a vásárlóerő - 46 százalékkal többet költenek, mint a magyarok. A legszembeötlőbb különbség a magyar és a luxemburgi vásárlók között van, utóbbiak háromszor többet költenek. Mintegy 250 százalékos a különbség a magyar és a svájci vásárlóerő között is. Az izlandi, a norvég, a belga, a dán, a német, a holland, az osztrák, a brit, az olasz és a francia vásárlóerő nagyjából kétszer akkora, mint a magyar.
H. Gy.
Hőnyi Gyula