A Magyar Suzuki Rt. keddi közgyűlésén elfogadott beszámoló szerint a társaság tavalyi nettó árbevétele 148,3 milliárd forint volt, s bár üzemi szinten csaknem 800 millió forint eredményt ért el, az adózott eredmény végül mínusz 800 millió forint lett. Idén már 2 milliárd forint nyereséget vár a cég, bevétele pedig 146 milliárd forint körül alakul, részben az év közben végrehajtandó 15 százalékos költségcsökkentés eredményeként. Ez azonban nem jár létszámcsökkentéssel, vagyis az 1450 magyar és 250 szlovák munkavállaló egyikétől sem kívánnak megválni - mondta Tadasi Kondo, az esztergomi gyár vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján.
Tavaly 85 190 gépkocsit értékesítettek, ami 9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Idén 81 500 ezer autó eladásával számolnak, s ezzel, illetve az értékesítés belső szerkezetének megváltozásával indokolta Szuzuki Oszamu, a Suzuki Motor Corp. elnöke, hogy 2002-ben nem nő a cég bevétele. Az éles piaci verseny ellenére a belföldi értékesítés 3,7 százalékkal növekedett az elmúlt évben, amivel a Suzuki megőrizte vezető szerepét, és mintegy 20 százalékos piaci részesedést ért el. A Wagon R+ exportértékesítése 28,4 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően a teljes export 13,4 százalékkal. Az értékesített Suzukik közül minden második Wagon R+ volt, ami 75 milliárd forint nettó árbevételt eredményezett.
A tavalyi 4,7 milliárd forintos beruhás után idén 14 milliárd forint értékű fejlesztést tervez a cég, saját tőkéből; az elnök üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, hogy milyen fejlesztésekről van szó. Szuzuki Oszamu ugyanakkor kiemelte, hogy a cég a következő években további invesztíciót hajt végre annak érdekében, hogy 2005-ig 120 ezerre növeljék az esztergomi gyár kapacitását, amely eredetileg évi 50 ezer volt, s jelenleg 85 ezer autó évente. Az elnök azt sem kívánta elmondani, hogy mikor kezdődik Esztergomban a már korábban bejelentett, ám meg nem nevezett modell gyártása. A jövőben tovább kívánják növelni a magyar beszállítók arányát, jelenleg a termékek 50 százaléka származik a magyar piacról - ebből a gyáron belülről 15-20 százalék -, 22-25 százalék pedig az EU-ból; a cégvezetés célja, hogy a Japánból érkező alkatrészeket teljes egészében magyarral váltsák ki.
D. J.
Diószegi József