A Postabank és a Posta jelenlegi vezetése aggódik amiatt, hogy az új kormány - miként azt László Csaba pénzügyminiszter-jelölt egy interjúban jelezte - eladná a Postabankot. Az OTP már értésre is adta, hogy esetleg vevő lenne a PB-re. A Postabanknak csak részlegesen sikerült megszabadulnia a bankra jellemző rosszul jövedelmező lakossági betétgyűjtési formáktól és a Postán keresztül megcélzott új lakossági ügyfélkör - zömmel az a réteg, amely még nem rendelkezik banki kapcsolatokkal - valószínűleg továbbra is ragaszkodik a papíralapú betéti konstrukciókhoz. Böröcz István, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese szerint, ha az állam nem a bankot adja a Postának, akkor támogatást kell adnia, a hagyományos postai tevékenység ugyanis csak igen nagy áremelés után lenne önfinanszírozó.
A PB 2001. végi 363 milliárd forintos mérlegfőösszege 9,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az üzleti aktivitás növekedését jelzi, hogy a 2001-es mérlegszerkezeten belül az üzleti állományok súlya nőtt.
Az eszközökön belül az ügyfeleknek nyújtott hitelek állománya 25,8 százalékkal, míg a forrásokon belül az ügyfelektől gyűjtött betétek állománya 21,7 százalékkal emelkedett.
Az eszközállományon belül a gazdálkodó szervezetek hitelállománya 41 százalékot tett ki, ami 18 milliárd forinttal több az előző évinél. A lakossági hitelek egyéni vállalkozók nélküli nettó állománya 30 milliárd forintot tett ki; ez 74 százalékos gyarapodást jelent, ami a fogyasztási hitelek mellett elsősorban a lakossági hitelállomány 54 százalékát kitevő támogatott lakás- és jelzáloghitelek 2,5-szeresére növekedésének köszönhető. A lakossági források 23 százalékkal növekedtek, s javult a szerkezetük is: 18 milliárd forinttal emelkedett a vezérterméknek számító lakossági bankszámlaállomány, amely az összes lakossági forrás 35 százalékát teszi ki. Mindazonáltal ez elmarad a tavalyi tervtől, amely szerint 50 százalékra akarták növelni a jól jövedelmező, jutaléktermelő számlák arányát. Az elavult, postán forgalmazott papíralapú betéti konstrukciók állománya még mindig 105 milliárd forint.
A bank nettó kamatjövedelme 2001-ben 18 százalékkal haladta meg az előző évit. A nettó jutalékbevételek aránya továbbra is kicsi, de tavaly 1,7 milliárd forinttal növekedett. Az általános igazgatási költségek szigorú takarékosság mellett szinten maradtak, 17,2 milliárd forinttal, nagyobb informatikai fejlesztésbe a stratégiai partner megérkezéséig nem kezdett bele a PB. Az idei évtől azonban egy hároméves program keretében összesen 10 milliárd forintot akar költeni a Postával összekapcsolható IT-rendszer kiépítésére.
A Postabank 2,2 milliárd forintos tavalyi mérleg szerinti veszteségének körülbelül egynegyedéért a tavalyi banküzemi veszteség, háromnegyedéért az 1998 előttre visszanyúló ügyek felelősek - hangsúlyozta a bank vezetése. A legnagyobb tételeket a Nádor-per, a Trigon Bank és a HTCC távközlési cég finanszírozása jelenti. Az így keletkezett veszteségek fedezetére 4,3 milliárd forint céltartalékot kellett képeznie, illetve értékvesztést kellett elszámolnia a banknak, amit a 2,1 milliárd forintos általános céltartalék felszabadítása nem fedezett. A közgyűlés döntése értelmében a tavalyi veszteséget teljes mértékben az eredménytartalék terhére számolja el a PB.
A 2002 első negyedévében elért 508 millió forint pozitív eredmény után Magyar István megbízott vezérigazgató - akit a közgyűlés pénteken beválasztott az igazgatóságba is - idén a 10 milliárdos informatikai beruházás ez évre eső harmadát is beszámítva 10-12 százalékos mérlegfőösszeg-növekedés mellett minimális nyereségre számít.
T. K.
