A törlesztőrészleteket támogató éves adó-visszaigénylési lehetőség miatt egy 9 milliós új lakás - a kezdeti költségekkel együtt - akár 7,5 millió forintból is megszerezhető, holott a 9 millióra felvett hitel a kamatokkal együtt mintegy 12 millió forintra rúg, 20 éves futamidejű szerződés esetén. Erre egy állami támogatás miatt nyílik lehetőség, sőt ezen túlmenően is akadnak még kedvezmények. A szisztéma egyszerű. A felvett hitel évente kifizetett törlesztőrészleteinek 40 százaléka, legfeljebb 240 ezer forint adó-visszatérítésként minden évben visszaigényelhető. Ez a 7-9 millió forintos kölcsönök esetében használható ki száz százalékban. A 7 milliós használt lakásra kínált és a 9 milliós új lakásra szóló hitelek havi részlete mintegy 50 ezer forint, ez évente 600 ezer, s ennek 40 százaléka éppen 240 ezer forint. Ha valaki magasabb összegű hitelt igényel, akkor érdemes - amennyiben lehetséges - inkább két névre kötni szerződést, hogy minél magasabb legyen az igényelhető kedvezmények összege. A visszaigénylés úgy is tekinthető, hogy az állam fizeti az alacsonyan kamatozó kölcsön teljes - kamatokkal növelt - összegének 40 százalékát, az említett példában a 12 milliós kölcsönből 4,8 millió forintot éves részletekben. Persze feltételezve, hogy a hitelfelvevő nemcsak az új ingatlant, hanem egy továbbit is elzálogosít, különben a bankok csak az új lakás mintegy a felére adnak kölcsönt. További előnnyel jár az új lakás vásárlásánál, hogy a kifizetett áfa 60 százaléka, legfeljebb 400 ezer forint szintén visszaigényelhető.
A szocpol kedvezmény pedig a gyermekes családok kezdeti kiadásait mérsékli.
Persze a kedvezmények kavalkádja mellett azért továbbra is nehéz a szükséges önrész vagy ennek elkerülése érdekében a magasabb fedezet biztosítása. A jelzáloghitel felvételénél - miután ez évtizedes és nagy összegű elkötelezettséget jelent - nem árt a szokásosnál is körültekintőbben eljárni és az egyéni feltételeknek megfelelő stratégiát felállítani. Azon túl, hogy kockázatos lehet a még kényelmes tehervállaláson felül eladósodni - beleszámítva minden jelenlegi vagy jövőben tervezett tartozást - nem árt elgondolkodni azon sem, hogy milyen időtartamra érdemes felvenni a hitelt. Miután az állam húsz évig támogatja így vagy úgy a kamatköltséget, érdemes ennyi időre kérni a hitelt, így a havi terhek is csökkennek, bár az összköltség növekszik.
Húsz évnél hosszabb időtartamra nem szabad felvenni a hitelt, hiszen a kamatköltségek ezen túl már csak kis ütemben csökkennek, ugyanis a hátralévő időben az aktuális piaci kamatok határozzák meg annak mértékét.
Az új lakás vásárlására vagy építésére felvehető hitelek esetében a tízmilliós kölcsön havi részlete 5 éven át 87,8 ezer forint, míg 10 évre ennek 53 százalékára azaz 46,9 ezer forintra mérséklődik a havi fizetnivaló. Ezzel szemben ugyanez a hitel 15 évre havonta 33,8 ezer forintba kerül, míg szintén ennek a futamidőnek a dupláját - 30 évet - véve a havi részlet csak az előbbi szám 66 százalékára, 22,3 ezer forintra mérséklődik. Látható, hogy a kamattámogatás után már szabadon kamatozó hitel egyre drágul. A 10, 20 és 30 éves futamidők összevetése kissé más, de mégis a csökkenés ütemének jelentős mérséklődését mutatja, bár ebben az esetben torzító hatásként fellép az, hogy 10-ről 20 évre, a futamidő a kétszeresére nő, míg 20 helyett 30 évet véve a tartam csak harmadával hosszabbodik. A halasztott (tőke)törlesztés annak jó, aki később képes magasabb részletet is fizetni vagy egy rövidebb futamidő helyett érdemes egy hosszabbat, halasztott fizetéssel választani (ilyenkor a kamatköltség persze megnő). A hitelstratégia fontos része lehet a megfelelő bank kiválasztása is, mivel a kezdeti költségek jelentősen eltérnek egymástól.
Vigh György Zsolt
