Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) alapítása, működése, tevékenysége megfelel a jogszabályi előírásoknak és a tulajdonosi elvárásoknak, annak ellenére, hogy a cél fokozatosan, csak 2000 végére valósult meg mind a hitelezés, mind az értékpapír-kibocsátás területén - áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap kiadott jelentésében. Az ÁSZ megállapította, hogy a termőföld-hitelezésre létrehozott bankban az 1999-es stratégiaváltás hozott igazi áttörést és a lakáshitelpiacra való belépésével három év alatt 5,5-ről 20,2 milliárdra növelte mérlegfőösszegét.
Ez idő alatt így szükségessé váltak a tulajdonosi tőkejuttatások, így a minimális tőkével alapított banknak 5,5 milliárddal növekedett a jegyzett tőkéje, illetve a tulajdonos 1,5 milliárdos kölcsöntőkét nyújtott számára. A tőkejuttatások csak a törvényes helyzetet állították be, a tervezett fejlődéshez nem voltak elegendőek. Ugyanakkor az ÁSZ szerint az FHB aktivitása a lakáspiaci kamatok csökkenését hozta magával. Az FHB eszközeinek 70 százalékát - 14 milliárd forintot - az ügyfelekkel szembeni követelések tették ki 2000-ben, szemben az előző évi 5,5 milliárddal.
Az ÁSZ-jelentés beszámol a jelzáloglevél-kibocsátásokról, amelyek eredményeként 2000-ben már a források 47 százalékát adta ez az instrumentum. Az első három évi veszteséget a szükséges kamatkülönbözet alacsony szintje okozta, a forrásoldali kamatkiadásokat a pénzpiaci hitelek tovább növelték, de hatott rá a kamatváltozás és az eszköz-forrás (kiadott és felvett hitelek) eltérő kamatperiódusa is. Az ÁSZ rámutat, hogy a működési költségek az aktivitáshoz képest magasak voltak, a mérlegfőösszeg nem érte el a középtávon tervezett 30 milliárdot. Az ÁSZ a pénzügyminiszternél kezdeményezte a szabályzatok korszerűsítését, az egyes költségek és ráfordítások tartalmuknak megfelelő figyelembevételét az üzleti tervben (korábban a költségek pontos ismerete nélkül is elfogadott kiadásokat az igazgatóság), valamint az ösztönzési rendszer előírásainak maradéktalan betartatását.
(NAPI)
Ez idő alatt így szükségessé váltak a tulajdonosi tőkejuttatások, így a minimális tőkével alapított banknak 5,5 milliárddal növekedett a jegyzett tőkéje, illetve a tulajdonos 1,5 milliárdos kölcsöntőkét nyújtott számára. A tőkejuttatások csak a törvényes helyzetet állították be, a tervezett fejlődéshez nem voltak elegendőek. Ugyanakkor az ÁSZ szerint az FHB aktivitása a lakáspiaci kamatok csökkenését hozta magával. Az FHB eszközeinek 70 százalékát - 14 milliárd forintot - az ügyfelekkel szembeni követelések tették ki 2000-ben, szemben az előző évi 5,5 milliárddal.
Az ÁSZ-jelentés beszámol a jelzáloglevél-kibocsátásokról, amelyek eredményeként 2000-ben már a források 47 százalékát adta ez az instrumentum. Az első három évi veszteséget a szükséges kamatkülönbözet alacsony szintje okozta, a forrásoldali kamatkiadásokat a pénzpiaci hitelek tovább növelték, de hatott rá a kamatváltozás és az eszköz-forrás (kiadott és felvett hitelek) eltérő kamatperiódusa is. Az ÁSZ rámutat, hogy a működési költségek az aktivitáshoz képest magasak voltak, a mérlegfőösszeg nem érte el a középtávon tervezett 30 milliárdot. Az ÁSZ a pénzügyminiszternél kezdeményezte a szabályzatok korszerűsítését, az egyes költségek és ráfordítások tartalmuknak megfelelő figyelembevételét az üzleti tervben (korábban a költségek pontos ismerete nélkül is elfogadott kiadásokat az igazgatóság), valamint az ösztönzési rendszer előírásainak maradéktalan betartatását.
(NAPI)
