Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai kibocsátású valódi hitelkártyák száma 2001 végére a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint csaknem 450 ezer darabra nőtt. A bővülés igen látványos, ha az 1999. végi alig több mint 140 ezer darabbal vetjük össze. A szakértők szerint a szám jóval magasabb, mint a klasszikus hitelkártyaszám, mivel szerepel benne az OTP C-hiteléhez tartozó több mint 70 ezer darab kártya, valamint az MKB hitelkártyának nevezett terméke, ami nem tekinthető valódi hitelkártyának. A szakemberek szerint a magyarok költési szokásai játszanak jelentős szerepet abban, hogy a látványos növekedés - és a pontatlan adat - ellenére is az összes, 5,085 millió kártya 91 százaléka debitkártya - vagyis az ügyfél a plasztiklap segítségével saját pénzéhez jut hozzá -, s csupán 9 százaléka creditkártya, amikor az ügyfélköltés mögött nincs folyószámla, vagyis valós hitelfelvétel történik. A magyarok általában megtakarítók, szemben az angolszász lakossággal, az amerikaiakkal vagy az angolokkal, akik „előre élnek”, szívesen elköltik jövőbeli jövedelmüket - állítják kártyaszakemberek. A másik magyarázat a betéti kártyák túlsúlyára a kontinensen, hogy azokban az országokban, ahol előbb jelent meg a valódi hitelkártya, s csak később a debitkártya, megmaradt a hitelkártyák túlsúlya. Az USA-ban például a forgalomban lévő kártyák 60 százaléka creditkártya.
A magyarországi bankok közül jelenleg három bocsát ki valódi hitelkártyát, a Citibank, a CIB és végül tavaly ősz óta a Raiffeisen. A CIB néhány ezer, a Raiffeisen több mint ötezer kártyát bocsátott ki eddig, s minkét pénzintézet rendelkezik alacsonyabb fix havi jövedelmet feltételező „ezüst” - bár például a Raiffeisennél a kártya színe kék vagy sárga, ami persze a lényegen nem változtat - és magasabb fizetés esetén igényelhető „arany” kártyával. Az utóbbiak száma jóval kevesebb - mint Huszár Róbert, a Raiffeisen lakossági üzletágáért felelős vezetője elmondta, mindössze néhány száz darab. A bank merészen tervez, 2002-ben 15 ezer valódi hitelkártya kibocsátására számítanak, de, mint mondja, igen sok feladat vár még a bankokra abban a tekintetben, hogy megértessék az ügyfelekkel, mi is az a hitelkártya és hogyan használható. Az ügyfelek nem elhanyagolható része ugyanis készpénzfelvételre használja a kártyát, holott azt minden bank magas, több száz forintos díjjal „bünteti”. Viszont ha az ügyfél vásárlásra használja vagy szolgáltatásért fizet vele, teljesen ingyenes számára a kártyahasználat.
A másik sajátosan magyar - s igen takarékos - szokás, hogy az ügyfelek nagy része, egyes bankoknál 80 százaléka „full payer”, azaz, a hitelkártyáknál jellemző 38-42 napos kamatmentes perióduson belül visszafizeti a teljes elköltött összeget, s így ingyen használja a bank pénzét. A bankok ugyanis általában csak a hitelkeret terhére elköltött összeg 5 százalékát követelik vissza a kamatmentes periódus lejártával, a többit továbbgörgetheti az ügyfél. Igaz, akkor már igen-igen borsos árat kell fizetnie a vissza nem törlesztett összegért, havi 2,5-2,95 százalékot, ami éves szinten - a „legdrágább” magyarországi banknál - 35,4 százalék, teljes hiteldíjmutatója 41,75 százalék. Igaz, magasak is a kockázatok, a bankkártyával kapcsolatosak, illetve az ügyfelek nem fizetése miatt fennállóak is, s ennek árát az ügyfelek a magas kamattal fizetik meg. Ennek ellenére, ha a hitelintézet mondjuk 8 százalékért jut hozzá a kihelyezendő forráshoz és a kihelyezett hitelek 5 százaléka „dől be”, vagyis nem fizeti vissza az ügyfél, még mindig 28-29 százalékos marzsot tud realizálni a terméken.
Vélhetően ez a tény, valamint a lakossági ügyfelekért folyó verseny miatt a bankok közül egyre többen merészkednek be a hitelkártyapiacra. Az OTP még idén kibocsátja valódi hitelkártyáját, a feltételek kialakításán most dolgoznak - mondta lapunknak Hargitai Teréz, az OTP főosztályvezetője. A HVB jövő év elejére tervezi a piaci megjelenést - mondta Fehérvári János, a bank főosztályvezetője. A Budapest Bank várhatóan az év második felében bocsátja ki egy kereskedelmi céggel közös co-branded kártyáját, ami áruhitelhez kapcsolódik, de bárhol szabadon felhasználható. Az MKB júniusban jelenik meg klasszikus hitelkártyával, a K&H 2002 végére-2003 elejére tervezi a kibocsátást, s kártyája a mágnescsík mellett chipet is tartalmaz majd - tudtuk meg Nemcsics Róberttől, a K&H ügyvezető igazgatójától.
Gilyén Ágnes
