Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hatalmas összegekre taksálják azokat a károkat, amelyeket az elmúlt napok fagyos időjárása okozott a gyümölcsösökben, ennek ellenére a szakemberek túlzónak tartják a tízmilliárdokról szóló becsléseket. Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkára lapunknak elmondta: megkezdődött a károk felmérése, s jövő hét közepére már hozzávetőleges adatokat tudnak közölni a gyümölcsfajtánként és térségenként elszenvedett károkról. A mínusz 2-12 fokos, úgynevezett sugárzó fagy részben azért okozott óriási károkat, mert nem mindig történtek megfelelő körültekintéssel a telepítések, vagyis csekély tengerszint feletti magasságra is ültettek gyümölcsfákat. Idén azonban a legvédettebb helyeken is nagy károk keletkeztek. A tavaszi fagy okozta károk csak nonprofit alapú biztosítási rendszerrel kezelhetők, a minden üzletágon profitot elváró tulajdonossal rendelkező biztosítótársaságoknak nemigen éri meg annak művelése - mondta a terméktanács főtitkára. A magas, akár a biztosított érték 20 százalékát is elérő díjtételek még egy jól működő és tőkeerős mezőgazdaságban sem megfizethetők, ugyanakkor cserébe csak „szolid” kártérítésre számíthat a károsult a tárgyévben, ami nem oldja meg gondjait. A gondolkodásmódot kellene megváltoztatnunk - mondja Lux -, hiszen ezekben az esetekben a következő évi termelés finanszírozásához nincs meg a gazdálkodó számára a pénzügyi háttér. Ha például a károk következtében hitelképtelenné váló gazdálkodó két-három évre kamatmentes vagy támogatott hitelt kaphatna állami garanciavállalással, talpra tudna állni és átvészelhetné a nehéz éveket.
Közös katasztrófaalappal kezelhetők lennének azok a kárféleségek, amelyek ma a biztosítás eszközeivel jószerivel kezelhetetlenek - világít rá Márki János, a Magyar Biztosítók Szövetsége Mezőgazdasági Biztosítási Tagozatának vezetője. Aszályra, illetve árvíz okozta károkra egyáltalán nem szerződnek a cégek, s tavaszi fagykárokra is mindössze egy céggel, az Allianz-Hungáriával lehet szerződni.
Nem végleges adatok szerint tavaly kevesebb mint 11 milliárd forintnyi díj folyt be az üzletágat művelő négy társasághoz. Hajdan hat biztosítóval lehetett szerződni, ám a kilencvenes évek elején a Colonia, a kilencvenes évek végén pedig az ÁB-Aegon hagyott föl a mezőgazdasági biztosításokkal, mondván, a piaci körülmények nem teszik lehetővé az üzletág rentábilis művelését. A 11 milliárd forintnyi összdíjbevétel durván ötöde annak az összegnek, amely a teljes biztosítottság esetén befolyhatna a cégekhez. A piacot közel 44-45 százalékos részesedéssel az Allianz-Hungária Biztosító vezeti, őket követi viszonylag új szereplőként az OTP-Garancia 3,05, aztán következik a Generali-Providencia 1,9, valamint az Argosz Biztosító 1 milliárd forint alatti tavalyi díjbevétellel. A nonprofit alapon működő biztosítási egyesületek 220 milliót el nem érő díjjal a piac 2 százalékát képviselik. A teljes díjbevételből 5,08 milliárd a növénybiztosítási díj, a többit az állat-, erdő-, felelősség- és a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos vagyonbiztosításokból befolyó összegek teszik ki.
A tavaszi fagykárokra szóló biztosítás más növénybiztosítások mellé köthető az Allianz- Hungária Biztosítónál - mondja Németh László, a társaság mezőgazdasági biztosításokért felelős vezetője. Zömmel nagy cégek, nagy ügyfelek szerződnek, a díj ugyanis - az óriási kockázatnak megfelelően - nem kevés, és a kisebb vállalkozásoknak ez gyakran túl nagy gondot jelent. Az OTP-Garancia stratégiájában nem szerepelt a mezőgazdasági biztosítások művelése, ám tulajdonosa úgy döntött, hogy mint egyetlen magyar tulajdonú cégnek, ezt is művelniük kell - indokol Füzesi Tamás, az OTP-Garancia Biztosító szakembere. A tulajdonos elvárása az, hogy hosszú távon el tudja tartani magát az üzletág. A cégnél csak téli - december 1-je és március 31-e között bekövetkező - fagykárok kockázatát vállalják. Ennek oka nemcsak a rossz évben kezelhetetlenül nagy kárvalószínűség, hanem az is, hogy nehéz egyértelműen meghatározni, melyik kár elsődleges oka a fagy, s melyik esetében a gyümölcsfáknál időközönként jelentkező „kihagyó” év, illetve a tápanyagpótlás hiánya. Nyugat-Európában számos példa van az állami katasztrófaalap meglétére, ami - az ágazat megerősödése után - termelői hozzájárulással nálunk is megoldható lenne.
Márki János, az Argosz Biztosító mezőgazdasági biztosításért felelős vezetője szerint több olyan megoldás is létezik, amelyik megfelelő fedezetet nyújtana a nem biztosítható kockázatokra. A kármegelőzés, illetve a terméktanács tapasztalatai a körültekintő telepítéssel kapcsolatban mérsékelhetnék a károkat - vélekedett a szakember -, emellett nem halogatható az évek óta emlegetett katasztrófaalap létrehozása.
(NAPI)
