A hulladékfeldolgozással és -újrahasznosítással foglalkozó francia érdekeltségű Ereco Rt. még 1996-ban vette fel a kapcsolatot a tatabányai önkormányzattal, hogy az egykori cementgyár területén akkumulátorbontót építsen. A terv megvalósításához területet akart vásárolni az önkormányzattól.
A helyhatóság üdvözölte az új beruházást és elvi engedélyt adott az üzem létesítéséhez, azzal a kikötéssel, hogy a beruházó készíttessen környezetvédelmi hatástanulmányt és tájékoztassa a lakosságot a leendő üzem technológiájáról. Az rt. a feltételeket teljesítette, ám az önkormányzat két évvel ezelőtt mégis elállt a 32 200 négyzetméteres terület értékesítésétől. A helyhatóság a környezetszennyezéstől tartó lakosság tiltakozására és érdekmúlásra hivatkozva lépett vissza az üzlettől.
Az Ereco először megegyezés útján próbálta visszakérni a beruházás előkészítésére fordított 130 millió forintját. Miután ez nem járt eredménnyel, a Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz fordult annak megállapításáért, hogy tartozik-e kártérítési felelősséggel a helyhatóság az rt.-nek.
A bíróság első fokon megalapozottnak ítélte a felperes kérelmét. Rámutatott, hogy a felperes a hatásvizsgálati dokumentációt a lakossággal egyeztette, és a szakhatóságok is hozzájárultak a beruházás megvalósításához. A környezetvédelmi engedély ellen az önkormányzat nem fellebbezett és észrevételt sem tett, noha ez módjában állt volna.
Bene Magdolnától, Tatabánya jegyzőjétől megtudtuk, hogy fellebbeznek a bírósági döntés ellen.
Vajna Erzsébet
