Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elkezdődhet a zalaegerszegi székhelyű Zalahús Rt. új késztermékgyártó üzemének és logisztikai központjának építése, miután az elmúlt hónapokban az egymilliárdos beruházás megvalósításához szükséges valamennyi engedélyt sikerült beszerezni - erősítette meg lapunk információját Farkas Imre. A társaság elnök-vezérigazgatója elmondta: a teljesen automatizált, az uniós előírásoknak mindenben megfelelő, kétszintes, összesen 4 ezer négyzetméteres létesítményt a dolgozók és a menedzsment többségi tulajdonában lévő cég fele részben saját erőből, illetve hitelből és pályázati források segítségével valósítja meg. Az új üzemet egy meglévő épületben alakítják ki, ahol még az idén elkezdődik a termelés. (A beruházást már tavaly indítani akarták, ám a szükséges engedélyek beszerzése elhúzódott (NAPI Gazdaság, 2001. április 17., 4. oldal).
A Zalahús a közelmúltban Alsónemesapátiban 40 millió forintért egy új komposztálót épített, amely része a cég környezetvédelmi programjának, az idén pedig már hét új hűtőkamiont állítottak üzembe, amelyekkel az áruterítés biztonságát kívánják növelni. Az évente átlagosan 150-200 ezer sertést és mintegy 30 ezer szarvasmarhát feldolgozó cégnek tavaly legalább 150 millió forintos eredménykiesést okozott a forint erősödése és az, hogy az exporttámogatás mértéke csak április elején várt ismertté.
Az elnök-vezérigazgató közölte: a társaság tavaly termékeinek mindössze 20 százalékát tudta a külpiacokon értékesíteni, jóllehet ez az arány korábban már a 30 százalékot is meghaladta. Szerencsére a kiesést a hazai piacon sikerült pótolni, ahol az ország szinte minden pontján jelen lévő cég tovább növelte piaci részesedését. A Zalahús tavalyi nettó árbevétele elérte a 14 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi 12 milliárddal. Az elnök-vezérigazgató a nyereség mértékéről nem kívánt nyilatkozni, de hozzátette: a több mint ezer dolgozót foglalkoztató cég hosszú évek óta eredményesen működik, így volt ez tavaly is. Ebben jelentős része van annak, hogy alapanyag-szükségletük immár 40 százalékát saját tulajdonú telepeken állítják elő, s a hazai termelés változatlanul meglévő bizonytalanságai miatt ezt az arányt újabb telepek vásárlásával tovább kívánják növelni.
Farkas szerint az agrárium gondjait jelzi, hogy az uniós országokból még mindig olcsóbban lehet alapanyagot beszerezni, mint belföldön. Ám a termelési adottságok ismeretében nem ideális a jelenlegi alacsony, 4,8 milliós sertéslétszám sem. Dániában ma 23, Hollandiában pedig 21 millió sertést tartanak a gazdák. Segíthet viszont a gondokon, hogy a minap a feldolgozók épp a termelők javára mondtak le a támogatásról. A támogatási rendszer kiszámíthatatlansága miatt az idei export is bizonytalan. Szeretnék ismét elérni a 30 százalékos részarányt, de ez csak terv. Ennek függvénye az is, hogy mennyi élő állatot dolgoz fel a hazai húsipar egyik meghatározó cége - mondta végezetül az elnök-vezérigazgató.
K. Zs.
