BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Megoszlanak a vélemények az internetes telefondíj-megosztásról

Abban egyetértenek az internetes cégek, hogy a díjmegosztás ténye mindenképpen üdvözlendő, mértékét illetően azonban már megoszlanak a vélemények. Az ingyenes internetszolgáltatóknak nem kedvez a kormányrendeletbe foglalt mérték, és ez sokak szerint gátolja az internet terjedését.

2002. január 24. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Telnet Rt. árbevételének kisebb hányada származik a dial-up hozzáférésből, így a céget csak kismértékben érinti az internet felhívásához kapcsolódó távközlési díjmegosztásról szóló rendelet. Az ingyenes internetszolgáltatóknak viszont mindenképpen hátrányos - mondta lapunknak Nemes Dániel, a cég elnök-vezérigazgatója -, ami azért gond, mert elterjedése lökést adhatott volna az internet terjedésének; több felhasználót vonzott volna a web ingyenes, így kockázatmentes kipróbálása, használata. A fizetős szolgáltatóknak sem kedvez az új szabály, mert ha nagyobb hányadot kaptak volna, több pénz marad fejlesztésre, így hosszú távon jobb szolgáltatáshoz juthattak volna a felhasználók, vagy a szolgáltatók jelentős mértékben csökkenthették volna díjaikat.
Az internetes bevételmegosztás bevezetése mindenképpen jó hír - véli Varga Edit, a GTS-Datanet Kft. PR-menedzsere. A december végén aláírt rendelet mind a fizetős, mind az ingyenes szolgáltatásokat kínáló vállalatoknak kedvező. A bevételmegosztás aránya azonban meglehetősen érzékenyen érinti az ingyenes szolgáltatókat, hiszen felhasználóik főként a kedvezményes időszakban ülnek a gép elé. A nem ingyenes ISP-k - mint a GTS-Datanet - a bevételmegosztásból származó bevételt szabadon kezelhetik. Minden szolgáltató szabadon dönthet arról, hogy a többletbevételt megtartja-e, és például hálózatfejlesztésre költi, vagy visszaadja az ügyfelének még kedvezményesebb előfizetési díj formájában.
Kóka János, a Webigen Rt. vezérigazgatója is dicséretesnek tartja a szándékot, de szerinte nem érte el a célját, ugyanis az ingyenesen vagy a piaci ár alatt szolgáltatóknak nem biztosítja a szükséges forrást. Emellett az internetdíjak drasztikus csökkenését sem vonja maga után, így a felhasználók számának robbanásszerű növekedésére sem lehet számítani. A probléma az, hogy nem a megfelelő mértékben kedvezményezi a szolgáltatókat. A csúcsidőn kívüli 10 százalék nagyon alacsony. Az internet- és távközlési szolgáltatók bevonása a rendeletalkotásba csupán informális volt. A távközlési szolgáltatóknak az elfogadott arány még éppen megfelelő, azonban sem az internetfelhasználók, sem az internetszolgáltatók érdekét nem szolgálja.
Az ingyenes internetezést kínáló cégek közül a Kiwwi időközben megszüntette szolgáltatását és felszámolást kért maga ellen. László Péter, az immár egyedüli ingyenes internetszolgáltató Freestart Kft. igazgatója szerint az internetszolgáltatókat megillető kedvezményes időszakra vonatkozó összeg nem szolgálja a lakossági üzletág fejlődését. A szóban forgó 26 fillér helyett legalább 1 forintra lenne szükség ahhoz, hogy fenntartsa magát az üzletág. László a nappali, 1,63 forintos díjrészt elfogadhatónak tartja. A társaság a helyi hozzáférési díjakkal kapcsolatos legelfogadottabb EU-gyakorlatért lobbizott. Ez percenként 1,267 Ft és 2,282 forint között van, ami a csúcsidőn kívüli díj 40-50 százaléka.
Both Vilmos, az Econet.hu Rt. vezérigazgatója szerint nem volt olyan megoldás, amelyik a szakma összes szereplőjének és a felhasználóknak is egyaránt megfelelt volna. A megszületett rendelet Both szerint jó a felhasználóknak, nem kedvez viszont a kis szolgáltatóknak - amelyekre nagyobb adminisztrációs terhet ró -, és nem jó az ingyeneseknek sem. Szerinte azonban a szándék mégis üdvözlendő, és bár nem mindenkinek egyformán kedvez, öszszességében az információs társadalom fejlődését szolgálja.
I. M.

Mlinkovics Ildikó
Mlinkovics Ildikó

Ez is érdekelhet