Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
2001 második negyedévében tovább csökkent az öt dolgozónál nagyobb létszámmal működő Vas megyei ipari cégek teljesítménye – állapítja meg az a jelentés, amelyet a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a KSH közösen készített. Az idei év első hat hónapjában az említett körbe tartozó vállalkozások 260 milliárd forint értékű terméket állítottak elő, 14 százalékkal kevesebbet az előző év azonos időszakánál. Az elemzés megállapítja, hogy az ipari termelés külső feltételei a második negyedévben tovább romlottak. Míg a korábbi években a termelés mozgatórugója az export dinamikus fejlődése volt, jelenleg a külpiaci lehetőségek beszűkülése és az értékesítés visszaesése a jellemző. Mindez nemcsak a nagy multinacionális, hanem a hazai kis- és közepes vállalkozásokat is rendkívül érzékenyen érinti. A megyei székhelyű, 49 dolgozónál nagyobb létszámmal működő vállalkozások az idei első félévben 231 milliárd forint értékű árut állítottak elő, ami a múlt év azonos időszakánál 15 százalékkal kevesebb. Ugyanakkor az elemzők hozzáteszik, jelentős mértékben torzítja az összképet, hogy 2000 utolsó negyedévében az egyik jelentős termelési értéket produkáló híradástechnikai cég más megyébe tette át székhelyét. Az ipari termelés több mint kétharmadát adó gépiparon belül továbbra is a máshova nem sorolt villamosgép- és -készülékgyártás, valamint a közútijármű-gyártás a meghatározó. E két terület adja a gépipari termelés 97 százalékát. A két ágazat termelése az elmúlt időszakban eltérően alakult, hiszen míg az előbbi több mint 10 százalékos termelésnövekedést ért el, addig a járműgyártásban 4 százalékos csökkenést regisztráltak. Ennek hátterében egyértelműen a szentgotthárdi székhelyű Opel Magyarország Autóipari Kft.-nél történt termékszerkezet-váltás, illetve a külföldi megrendelések csökkenése áll.
A Vas megyei ipar leggyengébb láncszeme továbbra is az élelmiszeripar, amelynek termelése a korábbi év azonos időszakához képest az idei első félévben 40 százalékkal csökkent. A termelési kapacitások alacsony kihasználtsága elsősorban a gyenge alapanyag-ellátásnak tudható be. Az ágazatban nem kielégítő a jövedelemtermelő képesség, ami immár komoly zavarokat okoz a folyamatos működés fenntartásában. Ennek következtében gyakori a tulajdonosváltás, s ez jó néhány esetben létszámleépítésekkel is párosul. Ugyanakkor a vegyipar közel ötödével növelte teljesítményét, míg a gumi- és műanyagipari termékek gyártása 18 százalékkal nőtt. Ugyancsak jelentős mértékben, 14 százalékkal növelte teljesítményét a fafeldolgozó és bútoripar, ami egyértelműen az elmúlt időszakban végrehajtott kapacitásnövelő beruházások, valamint a termékstruktúra-korszerűsítés eredménye.
Összességében megállapítható, hogy a növekvő belföldi értékesítés nem volt képes kompenzálni az export mintegy 20 százalékos csökkenését. A jelentés szerint a külső konjunktúra gyengülése leginkább az élelmiszeripart érintette, de jelentősen korlátozta a vegyipar és gépipari termékek kivitelét.
K. Zs.
