Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csalás, adócsalás, magánokirat-hamisítás és a számviteli fegyelem megsértése miatt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság tegnapi elsőfokú ítéletében 5 év és 6 hónap börtönbüntetésre ítélte Stadler József vállalkozót, s egyúttal 2 millió forint pénzbüntetést szabott ki rá. A bíróság Stadler és két másik vádlott, köztük a kazettaügy kapcsán „elhíresült” és tegnap három év szabadságvesztésre ítélt Deésy Géza tekintetében megszüntette a korábban elrendelt lakhelyelhagyási tilalmat.
A megyei bíróság tegnap kihirdetett nem jogerős ítélete szerint Stadler József tevékenységével mintegy egymilliárd forint kárt okozott. (A vállalkozót 1998 áprilisában a megyei bíróság 9 évre ítélte, de másfél év múlva ezt a döntést a Legfelsőbb Bíróság megalapozatlanság miatt megsemmisítette, új eljárást rendelt el, továbbá megszüntette az akasztói vállalkozó előzetes letartóztatását, és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.) Stadlert a bíróság 5 év és 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, a közügyek gyakorlásától öt évre eltiltotta, továbbá 2 millió forint pénzbüntetést kell fizetnie. A hétvádlottas büntetőügy másik ismert szereplőjét, Torgyán Attila kazettaügyének koronatanúját, Deésy Gézát csalás és magánokirat-hamisítás miatt ítélték 3 év börtönre, a közügyektől való eltiltásra és félmillió forint pénzbüntetésre. Az ügyész a lakhelyelhagyási tilalom feloldása ellen - ezt azzal indokolta a bíróság, hogy a vádlottak messzemenően együttműködtek az eljárás során - fellebbezett, az ítélettel kapcsolatban azonban három nap gondolkodási időt kért. A vádlottak és ügyvédeik már az ítélethirdetést követően fellebbezést jelentettek be.
Az ítélet szerint Stadler és társai több száz millió forintnyi áfát igényeltek vissza jogtalanul, hasonló módon szerezték meg a mezőgazdasági exporttámogatásokat a földművelésügyi tárcától, továbbá fiktív számlák révén több mint egymilliárd forint társasági adót titkoltak el. Az iratok megemlítik Stadler több, immár „legendás" tettét is, így például amikor állítása szerint horribilis összegért megvásárolta Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című festményét, a több száz millió forintnyi áfát pedig sikerrel igényelte vissza a megyei hatóságoktól, amelyek feltehetően nem voltak tudatában annak a ténynek, hogy a nevezett műalkotás egy milánói freskó.
Drávucz Péter
