BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A német RBL veszi meg a Csepel Autót

A szervokormányok legfontosabb részegységeit gyártó német RBL GmbH vásárolta meg a felszámolás alatt álló Csepel Autógyár vagyonát. Az RBL információink szerint 810 millió forintért szerezte meg a vagyontárgyakat, s az év végéig kell fizetnie a 80 hektáros ipari ingatlanért. A hidraulikus szervokormányok, pontosabban azok részegységeinek gyártásával foglalkozó RBL Brems- und Lenksysteme GmbH-nak adta el a felszámolás alatt álló Csepel Autógyár (CSA) Kft. vagyonát az eljárást lefolytató Bross Válságkezelő Kft. A szakmai befektetőként jelentkező RBL 1994-ben alakult meg, különböző autóipari beszállítók összefogásából. A cég ekkor szerezte meg az AlliedSignal cégtől a Spanyolországban készült, haszonjárművekben használatos Bendix szervogyártmányok előállítási jogát. 1995 és 1997 között a vállalat átköltözött az ibériai országból Németországba, a Chemnitz melletti Limbach-Oberfrohnába.

2001. október 18. csütörtök, 23:59

Az RBL 1998-ban új termékeket vezetett be, így a MAN számára is készítettek gyártmányokat, majd átvették a Mercedes-Benz kormánymű-megmunkálással foglalkozó düsseldorfi részlegét. Az RBL németországi ügyvezető igazgatóját megkereste lapunk, ő azonban csupán annyit mondott, hogy a jövő héten készülnek bejelentésre magyarországi projektjükkel kapcsolatban.
Értesüléseink szerint a CSA vételára 810 millió forint, amelyet a vevőnek az év végéig kell kifizetnie a mintegy 80 hektáros ipari ingatlanért. A napokban zárult pályázatot megelőzte egy másik, augusztus 30-i kiírás, amelyet a felszámoló szeptember 27-én vont vissza. Ezt megelőzően tavasszal úgy tűnt, hogy rendeződhet a gyár sorsa, hiszen a korábbi tulajdonos, Szalay Gy. János egyik cége „vette meg” a fizetésképtelen társaság vagyonát. A szerződést aláírták, a vevő azonban nem fizette ki a 910 millió forintos vételárat. Szalay később sem mondott le arról, hogy előteremtse a teljes összeget, ám végül optimizmusát 50 millió forintja bánta (NAPI Gazdaság, 2001. október 17., 1. oldal).
Ezúttal a kiíró 75 milliós bánatpénz előzetes megfizetését írta elő a pályázati hirdetményben, amelyet a társaság jogi képviselőjének ügyvédi, letéti őrzési bankszámlájára kellett befizetnie az ajánlattevőnek. Az adós társaság vagyona tehát a Szalay-céggel kötött szerződés óta 100 millió forinttal lett kevesebb. A jelenleg is működő gyár már jó ideje 1 millió forint veszteséget termel munkanaponként. Információink szerint a vételár teljes kifizetéséig, illetve a birtokbavételig keletkező további veszteségek még a hitelezőket terhelik. A halmozódó veszteségek egyik oka, hogy a kilencvenes évek elején még négyezer embert foglalkoztató, mára körülbelül 350 alkalmazottal működő cég az egykori üzemméretnél nem tud lényegesen kisebb volumenben üzemelni, ez viszont rengeteg többletköltséget jelent. Ezenkívül komoly problémát okoz, hogy a felszámolás alatt álló vállalkozás termelése finanszírozásához nem kapott bankhitelt.
A CSA ügye a vagyonértékesítéssel még nem zárul le, hiszen a felszámolást végző Bross Kft.-nek az értékesítéssel kapcsolatos tevékenysége ellen a hitelező Postabank jogorvoslatot kért, a csődtörvény feltételezett megsértése miatt pedig a Rozsman Kft. az APEH Bűnügyi Igazgatóságához fordult. A felszámolást végző Bross-sal kapcsolatban a Felszámolók Országos Egyesületének etikai bizottsága is vizsgálódott. A Pest Megyei Bíróságtól származó információink szerint a közelmúltban egyébként a társasággal kapcsolatos felszámolóbírói feladatokat Gyürki Szilviától Ohád János vette át.
Cs. I.- Sz. I. M.

Csendes Iván
Csendes Iván
Szegő Miklós Iván
Szegő Miklós Iván

Ez is érdekelhet