Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A miskolci székhelyű pénzintézetet az elmúlt évben alakította át fejlesztési társasággá többségi tulajdonosa, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt., ugyanakkor feljelentést is tett a cég volt alkalmazottai ellen. Az ügyészség most a volt bank egykori igazgatóhelyettesét, osztályvezetőjét, ügyintézőjét és fél tucat vállalkozót gyanúsít.
Az MFB 72 százalékos tulajdonában lévő RB 1 milliárd forintos jegyzett tőkéjét tavaly csökkentették 490 millió forintra, miután a pénzintézet saját tőkéje a jegyzett tőke kétharmada alá esett. Ebben - egyebek mellett - közrejátszott az utóbbi két év összességében 540 millió forintos vesztesége, valamint a rossz hitelezési gyakorlat. A minősített hitelek aránya meghaladta a 40 százalékot. Egy esetleges tőkeemelést - amellyel a banki működés továbbra is biztosított lett volna - sem a többségi, sem pedig a kisebbségi (önkormányzati) tulajdonosok nem vállaltak.
A fejlesztési társasággá átalakult, ám ilyen címen jószerivel soha nem működött intézmény tavaly már csupán 20 millió forint tőkével rendelkezett, a veszteségeket ugyanis az MFB döntésének megfelelően leírták a 490 millió forintos jegyzett tőkéből.
A társaság vezetése időközben lemondott, az alkalmazottakat elbocsátották és felmondták a szerződést a cég helyiségeinek otthont adó ITC-irodaház kezelőjével. A társaság tulajdonképpen teljesen kiürült. A most elkészült és a miskolci bíróságnak átküldött vádirat a bank 1997-ben és 1998-ban alkalmazott hitelelbírálási gyakorlatával foglalkozik. Martossy György, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Főügyészség szóvivője a NAPI Gazdaságnak elmondta: a bank hat esetben úgy adott kamattámogatást az ügyfeleknek, hogy számukra korábban úgynevezett megelőlegező hitelt is nyújtott. Egy 1996-os rendelet alapján ugyanis a vállalkozók még meg nem valósított beruházásaikhoz felvett hiteleikhez kamattámogatást vehettek igénybe. A feltételek között szerepelt az is, hogy az igénylőnek rendelkeznie kellett 25 százalék önrésszel, az évi nettó árbevétel nem haladhatta meg a 4 millió forintot és nem vehetett fel másfajta hitelt. Miután ez utóbbi kritériumnak nem feleltek meg a hitelfelvevők, ám a pénzt felvették, jogosulatlan gazdasági előnyhöz jutottak.
Illésy Sándor
