A jogszabályok értelmében a Főtáv idén július elsejétől a fogyasztói hőközponttal rendelkező, 80 lakásnál kisebb épületekben bevezette a mérés szerinti elszámolást. Idén októberben jelentkezik tehát először ennek az intézkedésnek a hatása a vállalat életében, hiszen nyáron csak a melegvíz-szolgáltatást érintette a változás - mondta lapunknak Sturdik Miklós, a Főtáv szóvivője. Július elsejétől a Főtáv által ellátott mintegy 53 ezer lakásban számolnak el mérés szerint, s ez a teljes hálózathoz, 241 ezer lakáshoz viszonyítva több mint 20 százalékos arányt képvisel.
A távfűtési díjak gigajoule-onként 11,7 százalékkal növekedtek október elsejétől, ami a fogyasztók esetében 12-13 százalékos drágulást jelenthet, miután velük nem energiaegységre vetítve - hanem például légköbméterben kalkulálva - számolnak el.
A Főtáv felkészült a fűtési szezonra, így a hidegebb szeptemberi napokban 140 ezer lakásban már úgynevezett előfűtést vettek igénybe a fogyasztók. Ez egyébként az emelkedő távfűtési díjak nyomán sem kerül napi 180 forintnál többe egy átlagos, 52 négyzetméteres lakásban - mondta Sturdik.
A szóvivő hozzátette: minden évben szeptember elsejéig üzemkész állapotba hozzák fűtőműveiket és hálózatukat, a cég ugyanis nyáron végzi a karbantartási munkálatokat. Ezeket idén rekordidő alatt fejezték be, átlagosan csak három napra álltak le a melegvíz-szolgáltatással. A leghosszabb leállás öt nap volt, de hetvenezer lakásban egyáltalán nem szüneteltették az ellátást. Sturdik szerint ez megközelíti a fizikailag lehetséges határokat, hiszen a Főtáv a saját berendezéseinek karbantartását egy-két napra csökkentette, a hosszabb leállások pedig az erőművek miatt következtek be.
Ami az erőműveket illeti, számos változás történt, illetve történik a budapesti energia- és távhőpiacon. A brit Powergen beruházásában a múlt év végén elkészült, de immár az amerikai NRG tulajdonában lévő Csepel II, az új kombinált ciklusú erőmű nem csupán villamos, hanem hőenergiát is termel. A Főtáv számára ez lehetővé tette, hogy leállítsa pesterzsébeti fűtőművét és a Csepelen termelt olcsóbb energiával lássa el a XX. kerületi lakosokat is. Ennek eredményeként 2001 januárjától 8 százalékos díjkedvezményben részesülnek a csepeli és az erzsébeti ügyfelek.
Sturdik azt is hangsúlyozta, hogy a nem lakossági (intézményi, közületi) felhasználók kezdik ismét felfedezni a távhőszolgáltatás előnyeit. Az utóbbi időben 70 megawattal nőtt a nem lakossági megrendelők által igényelt energia, ez egy kisebb város szükségleteinek felel meg. Hasonló növekedésre régóta nem volt példa a Főtávnál, amelynek teljes teljesítménye - éves szinten - 1700-1800 megawatt körül mozog. Ugyanakkor egyre inkább érvényesül az a tendencia, hogy a Budapesten visszaszorulóban lévő iparvállalatok helyett az új megrendelők inkább az intézmények, irodaházak, üzletközpontok közül kerülnek ki.
Szegő Iván Miklós
