A Postabank 2 milliárdról 3,65 milliárd forintra emelte a kizárólagos tulajdonában lévő Polgári Kereskedelmi Bank jegyzett tőkéjét, amit már a cégbíróság is bejegyzett. E lépés két okból is meglepőnek tűnhet. A Pb egyrészt a kizárólagos tulajdonában lévő leánybanknál tavaly tőkekivonás céljából 4,25 milliárd forintos tőkeleszállítást hajtott végre, a tranzakció pénzügyi rendezése 2000. augusztus 30-án történt meg. Másrészt a Pb a PKB-t már teljesen kiürítette, fiókjait, ügyfélállományát és alkalmazottait átvette s a hitelintézeti licenc eladásáról tárgyal a Dresdner Bankkal.
A Postabank sajtóosztályán a tőkeemelés hátteréről elmondták: tőkeelemeken belüli átcsoportosítás történt, amit még az előző menedzsment kezdeményezett, s célja az, hogy a PKB jövőjére vonatkozó lehetséges döntési alternatívák mérlegeléséhez megfelelő mozgásteret biztosítson a döntéshozóknak. Mint a Pb közgyűlési dokumentumaiból kiderül, a leánybank tavaly 85 millió forint veszteséget könyvelt el. A PKB saját tőkéje 2000 végén 3,849 milliárd forint volt, ebből 2 milliárd forint a jegyzett tőke. A DB által fizetendő ár két tételből állna össze: a mérlegben lévő pénzeszközök értékéből és a licencért fizetett árból.
A PKB 1998 végén a Pénzintézeti Központ Bank és az annak tulajdonában lévő Polgári Bank fúziójával jött létre. A veszteségesen működő kisbankok egyesülésével alakult leánybank sorsa eredetileg a beolvasztás vagy a felszámolás lett volna, ám időközben vevőjelölt akadt a PKB licencére. A DB-nek a BNP-Dresdner Bankban volt 50 százalékos részesedése, de ezt a tulajdonosi körben bekövetkezett változások miatt eladta tulajdonostársának, a BNP Paribasnak. A német hitelintézet azonban nem kíván kivonulni a magyar piacról.
Tavasszal még úgy tűnt, rövid időn belül megszülethet a megegyezés a Pb és a DB között. A NAPI Gazdaság úgy tudja, a tárgyalások a vevőjelölt által kért garanciák miatt húzódtak el. Garanciális igények egyebek mellett a PKB egyik elődbankjának, a Pénzintézeti Központ Banknak a devizahatósági múltja miatt is felmerülhetnek. A hitelintézet korábban elsősorban devizakülföldi magánszemélyeknek nyújtott speciális szolgáltatásokat, így a hitelintézet folyósította a külföldi járulékban részesülő magyar állampolgárok, valamint Magyarországról járadékban részesülő külföldön élő ügyfelek járandóságát.
Amikor néhány héttel ezelőtt a Postabanknál arról érdeklődtünk, mi hátráltatja a megegyezést, azt válaszolták: „Nem nevezhető hátráltatásnak az a folyamat, amely jelenleg is zajlik, nevezetesen számos konkrét részletkérdés és jogi körülmény tételes, teljes körű feltárása és tisztázása. Ez a legidőigényesebb szakasza a folyamatnak, ugyanakkor az üzletkötés szempontjából a szándék és a konkrét lehetőség szembesítésének időszaka egyben.”
Barna Zsuzsa
