A NAPI Gazdaság értesülései szerint csupán kétféle megoldási módszer közül választhat a kormány, amikor arról dönt, miképp adja a Posta birtokába az állami tulajdonú Postabank-részvényeket. Az egyik lehetőség, hogy zártkörű társasággá alakítja a bankot, ez esetben apportálni tudja. Ez azonban inkább csak elvi lehetőség, mert a kisrészvényesek háromnegyedének jóváhagyását kellene megnyerni hozzá, ami teljességgel kizárható a részvényeseket már korábban ért nagy veszteség miatt.
A másik lehetőség, hogy a Posta nyilvános ajánlatot tesz. Ennek azonban a magas költségek mellett különböző veszélyei vannak. Az egyik lehetséges probléma, hogy az ellenérdekelt részvényesek felverik az árat. Mivel a Postabank-részvények jó ideje nem forognak a tőzsdén kívüli kereskedelemben, már néhány kötéssel árat lehet csinálni. Az értékpapírtörvény (épt.) szerint tőzsdére be nem vezetett részvény esetén az ajánlati ár nem lehet kisebb a nyilvános vételi ajánlattételt megelőző 180 nap súlyozott átlagáránál, forgalom híján a felügyeleti eljárás során állapítják meg az árszintet.
A másik veszély az lehet, hogy valaki ellenajánlattal él. Az épt. szerint ellenajánlat akkor tehető közzé, ha az a részvényeseknek kedvezőbb, mint a nyilvános ajánlat. Ilyennek számít például a legalább 5 százalékkal magasabb vételi ár. Az állam ez esetben nyilván nem adná el pakettjét, a nyilvános vételi ajánlat azonban az ellenajánlattal hatályát veszítené.
Ha a fenti aknákat sikerülne elkerülni, még mindig problémát okozhat az ajánlati ár. Ha túl magas, a közgazdaságilag egyébként nem alátámasztható tranzakció sok tíz milliárd forintjukba kerül az adófizetőknek. Ha túl alacsony, ott a politikai kockázat, valamiképpen ugyanis meg kell magyarázni, miért semmizi ki az állam a kisbefektetőket. Ha ugyanis a posta például részvényeként 5 forintért megveheti az állami pakettet, az épt. szerint ugyanezen az áron jogosult a kisbefektetők papírjait is megvásárolni. A részvényeket azonban csak akkor veheti meg, ha a szavazati jogok több mint 90 százalékával már rendelkezik.
Barna Zsuzsa
