Az MFB a tavalyi évet a nem konszolidált adatok szerint 3,932 milliárd forint adózás előtti veszteséggel zárta, ami 5 százalékkal kisebb a tervezettnél - jelentette be szerdán a hitelintézet. A bank a veszteség rendezésére felhasználta az általános tartalékot, a mérleg szerinti veszteség így 2,239 milliárd forint. A hitelintézet saját tőkéje 2000 végén 101,7 milliárdot tett ki, ami a többszöri tőkejuttatás, illetve tavalyi deficit eredőjeként 53 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbinál. A jegyzett tőke 2000 végén 47,98 milliárd forint volt, amit augusztus végéig a parlament által nemrég elfogadott státustörvény szerint 60 milliárdra kell emelni.
Az MFB egy tavaly márciusi kormányhatározat szerint nem profitorientált szervezetként működik, s ezt az új törvény is megerősíti. A bank működési költségeit és az üzleti alapon vállalt kockázatokkal kapcsolatos céltartalékköltségeket azonban a kormányhatározat szerint az eredménynek fedeznie kell. A státustörvény azt is kimondja, hogy a bank nem fizet osztalékot az esetlegesen képződő eredményből, s a kormány évente szükség szerint dönt a társaság tőkéjének felemeléséről vagy leszállításáról. A közlemény leszögezi: az MFB az ezt előíró kormányhatározatnak megfelelően elkülöníti a fejlesztési banki stratégiában megfogalmazott, a gazdaságpolitikai prioritásokat szolgáló stratégiai és a saját üzleti kockázatra végzett tevékenységeit. Az üzleti kockázatra vállalt tevékenység eredménye ennek alapján a bank közlése szerint meghaladta a 3 milliárd forintot, amivel az MFB megfelelt a kormány előírásának. Eredményrontó tényező volt ugyanakkor, hogy a bank többségi tulajdonában álló vállalkozások egy része az 1999-es évet veszteséggel zárta, ami az MFB-nél pótlólagos céltartalék-képzési igényként jelentkezett. A stratégiai befektetési portfólió tisztítása, az abban szereplő vállalkozások közül egyesek piaci kivezetése, reorganizációja okozta a stratégiai tevékenység, illetve a bank veszteségét.
Az nem derül ki a közleményből, hogy az MFB mit tekint stratégiai, illetve saját üzleti kockázatra végzett tevékenységnek. A kormányhatározat egyébként előírja, hogy a fejlesztési banknak rendeznie kell a bankcsoportnál maradó társaságok helyzetét s csökkentenie a vállalati portfóliót. Az MFB-nek 1998 végén 120 társaságban volt meghatározó, illetve befolyásoló részesedése, amelyek bruttó értéke megközelítette a 65,4 milliárd forintot. Az MFB azóta nem hozott nyilvánosságra adatokat befektetési portfóliójáról.
A rendszeres folyó működési költségek tavaly az inflációtól elmaradó mértékben növekedtek és 13,9 százalékkal haladták meg a két évvel korábbi, bázisként megszabott értéket. A tavaly márciusi kormányhatározat egyébként előírta azt is, hogy az állami vállalatokra megállapított keresetemelési korlátokat az MFB-nél 2000-ben nem kell érvényesíteni, tekintettel arra, hogy a fejlesztési banknak a stratégiai célok megvalósítása érdekében versenyképes jövedelemmel és megfelelő érdekeltségi rendszerrel ösztönzött, jól képzett apparátust kell kialakítania. A bank vezető testületei elfogadták a 2001. évi üzleti tervet, ennek tartalmáról az MFB azonban általánosságban csupán azt közli, hogy az idén a stratégiai jellegű tevékenység volumenének és részarányának dinamikus növekedésével számol s tovább folytatja a megkezdett profil- és portfóliótisztítást.
B. Zs.
