A közforgalmú kikötők legfőbb jellemzője a semlegesség, a széles partnerkör azonos szempontú kiszolgálása, ami egy hajóstársaság tulajdonában lévő kikötő esetében erősen megkérdőjelezhető. Ezzel együtt a szabadkikötő elmúlt évekbeli eredményei és működési minősége alapján felvetődött, hogy a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a jövőben az országos közforgalmú kikötőkkel azonos elbánásban részesíti (idáig csak a kizárólagos állami tulajdonban lévő kikötők kerülhettek ebbe a kategóriába). Ez azt is jelenti, hogy a szabadkikötő hozzájuthat olyan központi infrastrukturális támogatásokhoz, amelyektől idáig teljesen elzárták.
Évente 6-7 milliárd forintra becsülhető az az árbevétel, amelyet a szabadkikötőben működő cégek érnek el. Ezzel a létesítmény Magyarország legnagyobb közúti, vasúti és vízi kapcsolattal rendelkező logisztikai szolgáltatási központja. A szabadkikötő jelenleg a Mahart önelszámoló egysége, önállóan gazdálkodik, de üzemi eredményei az anyavállalat számviteli rendszerében szerepelnek. Emiatt a gazdálkodásában egyébként sikeres szervezet pozitív eredményei (tavaly 100 millió forint fölötti volt az üzemi eredmény) kifelé nemigen érzékelhetők. Arra lenne tehát szükség, hogy a két tevékenység önálló társaságba szerveződjön.
A Csepeli Szabadkikötő bevételeinek mindössze 65 százaléka származik a „vízoldali” szolgáltatásokból - mondta el Somlóvári László, a létesítmény igazgatója. Ez még nem hasonlítható a nyugat-európai adatokhoz, mert az ottani kikötőkben már csak a bevételek töredéke (a Rajna menti Strasbourgban például 6-8 százaléka) kötődik a hajózáshoz.
Ahhoz, hogy a szabadkikötő tovább fejlődhessen, Somlóvári szerint gyökeres szemléletváltásra van szükség. Nyugat-Európában a kikötők tulajdonjoga rendszerint a versenysemleges önkormányzatoké vagy államoké, s így a nagy ráfordítást igénylő, lassan megtérülő alap-infrastrukturális beruházásokat közpénzből és a kikötői díjbevételekből finanszírozzák.
A szabadkikötő magánkézbe adását hátráltatja, hogy a Mahart ragaszkodik a nyereséges tevékenységekhez. Így nehéz elkerülni a cég iránti pozitív diszkrimináció látszatát, amit a többi európai hajóstársaság joggal sérelmezhet egy közforgalmú kikötő esetében. Az igazgató mindenesetre hangsúlyozta, hogy nincs ilyen igény a Mahart részéről, és a kikötő szakmai tevékenységét teljesen önállóan, befolyásmentesen végezheti. (A Csepeli Szabadkikötő összes megbízásainak csak 2-3 százalékát adja az anyacég, az itt kezelt hajóknak körülbelül 70 százaléka idegen lobogójú.)
A szabadkikötő óriási értéket képvisel, hiszen újra-előállítási értéke (a terület értékét nem számítva) ma meghaladja az 50 milliárd forintot. A Mahart tulajdonában korábban 240 hektárnyi terület volt, de ez már csökkent az elmúlt évtizedben. Somlóvári szerint ha a Mahart komolyan gondolja, hogy itt európai színvonalú áruforgalmi csomópontot kíván fejleszteni, további jelentősebb ingatlaneladásokra nem kerülhet sor. A szigetcsúcsnál lévő 44 hektáros, ugyancsak Mahart-terület a városrendezési jogszabályok miatt valószínűleg úgysem hasznosítható logisztikai fejlesztési területként, itt létesülne ugyanis a budapesti központi szennyvíztisztító.
A stratégiailag fontos 200 hektáros területet a leendő Galvani úti és albertfalvai hidak nyomvonala közötti térségben kívánja megtartani a kikötő igazgatósága. Ez a régió a fővárosi szabályozási kerettervben is „logisztikai fejlesztési terület” övezeti besorolást kapott.
A szabadkikötőben már jelenleg is ötven különböző vállalkozás működik.
Szegő Iván Miklós
