A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága (NVMT) tegnapi tájékoztatóján elhangzott, hogy a GKI Gazdaságkutató frissen készített felmérése szerint az utóbbi tíz évben a régió országai közül Magyarországra áramlott a legtöbb külföldi közvetlen befektetés mind egy főre vetítve, mind a GDP százalékában kifejezve és a hazai állótőke-képződéshez viszonyítva is. A külföldi tőke részesedése a legtöbb összefüggésében eléri, néhány esetben meghaladja az Európai Unióban szokásosat. A magyar tőkekiáramlás nem jelentős. Magyarországon a privatizációs bevételek csaknem háromnegyede devizabevétel volt. A külföldi érdekeltségű cégek teljesítményjavulása jelentősen meghaladja a magyarországi cégek hasonló mutatóit, így '99-es adatok szerint az egy foglalkoztatottra jutó GDP a külföldi cégeknél 2,6-szerese a magyarországiaknak. '98-ról '99-re a külföldi tulajdonosok vagyoni részesedése 38-ról 49 százalékra nőtt. A külföldi érdekeltségű társaságok beruházási ráfordításai folyamatosan növekvő részt képviselnek a vállalati szféra beruházásaiban, '99-ben 88 százalék fölé emelkedett ez az arány. A magyar gazdaság exportjának 82-83 százalékát a külföldi érdekeltségű cégek adják. Az összes jövedelemkivonás nem haladja meg az összes működőtőke-állomány 10 százalékát. Az 1992-2000-es időszakban a külföldi összberuházás 32,4 milliárd dollár volt.
A külföldi cégek a munkaerő- és a technikai beruházások miatt ide kötődnek - mondta Rudnay János, az NVMT elnöke. Az utóbbi tíz évben megtelepült nagy cégek - Rudnay szerint - nem tőkerepatriálást, hanem reinvesztálást hajtottak végre. A vámszabad területeknek Magyarországon nagy jelentőségük van, Terták Ádám bizottsági elnök szerint ez további vonzerőt jelent a külföldi beruházóknak, akik még az EU-csatlakozás előtt fognak Magyarországra települni, kihasználva a vámszabad terület előnyeit - a csatlakozás után pedig a nagy befektetés miatt már nem fognak kivonulni.
W. E. R.
