Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Tervez-e radikális változásokat a versenytanács munkájában?
- Igen, ezek egy részét kifejezi a versenytörvény módosítása, amely most a parlament előtt van, de nem mindent. A módosítás kidolgozásának utolsó szakaszában már én is részt vettem. Ami a versenytanácsot illeti, az elnök rendes tagnak számítana a jövőben. A mostani helyzet nem túl szerencsés: jelenleg az elnök inkább titkára a versenytanácsnak, szignál, figyeli a határidők betartását, belső hivatali feljegyzéseket készít és gondoskodik a határozatok megjelentetéséről. Ez így nonszensz, ehhez nem kell egy államtitkári poszt. Mindenhol a világon, ahol versenytanács működik, az elnök eljáró versenytanácstagként dolgozik, ezenkívül vannak adminisztrációs feladatai. Ha a versenytanácshoz hasonlítható hazai testületeket nézzük, az elnök ezekben is rendes tag, egy helyi vagy megyei bíróság elnöke is részt vesz a döntéshozatali tanácsokban. Hogy a versenytanács esetében miért alakult ki ez az ésszerűtlen helyzet, azt most ne firtassuk.
- A tanács munkáját illetően milyen változások várhatóak?
- Szeretnék specializált, eljáró háromtagú versenytanácsokat, a hasonló esetek következetes és színvonalas eldöntése érdekében. Míg az ügyeket mennyiségi alapon osztják szét, a versenytanács kínosan sokszor belefut olyan ügyekbe, amikor hasonló kérdések más-más tartalmú határozatokkal zárulnak le, és ez a bírósági felülvizsgálat során ki is derül. A versenytanácstagok kinevezése határozott időre szólna, a módosító indítvány szerint hat évre. Külföldön mindenhol határozott időre nevezik ki a versenytanácstagokat, a legtöbb országban megújíthatóan. A mostani javaslat szerint a kinevezés egyszer megújítható - én személy szerint ennek az egynek sem örülök.
A jelenlegi versenytanácstagok véletlenszerűen, szubjektív szempontok szerint kerültek ide, határozatlan időre szóló kinevezéssel. Most viszont mindenki számára nyitott pályázattal szeretnénk a határozott időre kinevezendő versenytanácstagokat megtalálni. Ez a helyénvaló metódus, ezzel a függetlenség garanciája is, és a jobb munka lehetősége is megvalósul.
- A személycseréknek nyilván megvan az előnyük a függetlenség miatt, de könnyű-e ezekre a pozíciókra tapasztalt utódot találni?
- Akik eddig idejöttek, előzetes versenyjogi tanulmányok és tapasztalat nélkül kezdték meg a munkát. Az új tagokról ez már nem szabad, hogy elmondható legyen. Én korábban már 7-8 évet foglalkoztam versenyjoggal, ezt tanultam külföldi egyetemeken is, e témában dolgoztam.
- A változtatásban szerepet játszik, hogy esetleg nem elégedett a mostani versenytanácstagokkal?
- A működési szisztémában és a versenytanács - a törvényben deklarált - önállóságának a ténylegességét illetően látok elsősorban nagy nehézségeket. Azokban az országokban, amelyekben a versenyhatósági intézményi rendszerben van versenytanács, az sehol sem a versenyhivatal kötelékében, hanem minden szempontból elkülönülten működik. A magyar szisztéma nagyon kényes, sehol máshol nem ismert modell, amit rendkívül nehéz jól működtetni. A versenytanács önállósága sok szempontból csak látszólagos. Én mindenesetre azon leszek, hogy a lehető legjobb eredmény jöjjön ki ebből a rossz modellből is. Azt pedig nem mondom, hogy a mostani versenytanácstagok között ne lenne arra érdemes. De a versenytanácstag például szakértőként továbbra is maradhatna a GVH kötelékében.
- Hogyan működik a döntési rendszer ott, ahol nincs versenytanács?
- Nem kell versenytanácsnak lennie ahhoz, hogy jó versenyjogot lehessen működtetni. Az EU tagállamainak nagy többségében van ugyan külön versenytanács, de Németországban és Hollandiában nincs. Ott a szakmai irodákon belül - mint például az ipari, a szolgáltatási, az élelmiszer-gazdasági - vannak olyan munkatársak, akik döntési tanácsokat alkotva hozzák a határozatokat.
- Tervezi-e esetleg, hogy a német és a holland példa szerint Magyarországon is megszüntetnék a versenytanácsi rendszert?
- Ehhez mindenképpen törvényi változtatás kell, méghozzá nagyon alapos. Erről a kérdésről azonban csak egy év múlva tudok álláspontot kialakítani, felmérve és belülről látva a mai szisztémát. Ma is azt gondolom azonban, hogy változásra mindenképpen szükség van. Lehet, hogy kisebb átalakításokkal jól működtethető ez a sajátos magyar szisztéma, ez nyilván függ az emberektől is, de azért ennél fontosabbnak tartom, hogy a személyektől függetlenül jó modellje, tiszta szerkezete legyen a magyar versenyhatóságnak.
- Szerepel-e a tervei között, hogy a szakértők és a versenytanácstagok munkáját összehangoltabbá teszi?
- Igen, azt szeretném keresztülvinni - amihez jó partnerek vannak házon belül -, hogy a versenytanácstagok ne csak a legutolsó fázisban lépjenek be. Jelenleg a szakértők a munka legvégén átadják az aktákat az eljáróknak. Sokszor csak ekkor derül ki, hogy más szemszögből, vagy esetleg szűkebb körre vonatkozik a vizsgálat, mint azt a versenytanácstag gondolta. Az, hogy eltérően gondolkoznak, bizonyos határig természetes. Onnantól azonban már nem, mikor más-más megvizsgálandó szempontokat gondolnak fontosnak. Ezért lenne fontos, hogy az ügyindítás után 1-2 héttel a versenytanácstag összeüljön a szakértői csoport tagjaival és együtt alakítsanak ki koncepciót a vizsgálatra.
- A vállalkozások szempontjából milyen fontos módosítások várhatók még?
- Módosulnak az eljárási határidők. A kartellügyeknél 180 napra, ez kétszer hosszabbítható ugyanennyivel, de ezt nyilván csak a komoly ügyeknél lehet kihasználni. Továbbra is fontos marad a gyors vizsgálat és döntés. Fontosabb eseteknél viszont szükség lehet a hosszabbításra. Fúziókontrollnál - az EU-s tapasztalatok szerint - kétfázisú vizsgálatot vezetnénk be. Egyszerű ügyeknél 45 nap, a bonyolultabbaknál 4 hónap alatt kell meghozni a döntést. A módosítással bírságplafont vezetünk be, a felső limit az árbevétel 10 százaléka lesz, szintén a nemzetközi gyakorlatot követve. 1996-ban a bírságplafon kimaradt a törvényből, ebben sajnos a versenytanács is részes volt. Ez nagy hiányosság, mert a bírságlimit nélküli szabályozás alapján kivetett minden bírságforint jogilag megkérdőjelezhető.
- Emelkedni fognak a bírságok?
- Valószínűleg igen, de nem közvetlenül a felső plafon meghatározása miatt, hanem azért mert eddig túlzottan alacsonyak voltak. Az EU-országjelentés udvariasan meg is említi a szankciók hatékonyságának fontosságát.
- Nem gondolja, hogy túlságosan sok bagatell üggyel foglalkozik a GVH?
- De, ez az OECD értékelése szerint is így van. Az ügyek indításakor a közérdek sérelmének mértékét kellene szerintem alaposabban értékelni, és megszűrni az ügyeket, mielőtt az egész eljárási gépezet beindul. A Versenytanácsnak pedig akár arra alapozottan is megszüntető határozatokat kellene hoznia, hogy a közérdek sérelme csekély. Ez főleg a rengeteg fogyasztói megtévesztéses bejelentésre vonatkozik, ezért kaphatunk támadásokat is, de azt tudomásul kell venni, hogy egy rendes fogyasztóvédelmi igényérvényesítési rendszer hiányát nem a versenyhivatalon kell számon kérni. Egyébként kartellgyanú esetén a csekély jelentőségű ügyekre a törvény is kimondja, hogy nem kell vizsgálódni. Új fejlemény lesz a munkánkban, hogy a GVH tarthat ágazati vizsgálatot. A vizsgált szektorhoz tartozó cégeknek kötelességük információkat szolgáltatni. Ha jól működik ez a fajta vizsgálódás, az átalakíthatja a GVH előtti ügyek arányát is.
- A versenytörvény a most a parlament előtt lévő módosítással mennyire lesz EU-konform?
- A közösségi integráció versenyjogának és egy nemzeti belső jognak a harmonizálása szerintem fából vaskarika. Az egy országon belülre szóló versenyjog és intézményi felépítése sehol sem EU-konform. Két szempontot azonban nagyon fontosnak tartok: a versenyjogi anyagi szabályok legyenek összemérhetőek, amihez fontos a mostani módosításban szereplő csekély jelentőségű kartellügyek és a fúziókontroll részletesebb szabályozása. Az eljárási szabályok tekintetében a jogharmonizációnak - amelyhez az EU mellett a tagállamok nemzeti szabályait is figyelni kell - van néhány komoly adóssága a magyar versenyjognak, amit a mostani módosítás orvosol. Mivel az EU-ban napirenden van a közösségi versenyjog alkalmazásának decentralizációja, a tagállami szintű eljárási szabályok harmonizációja felértékelődik.
- Például egy német és egy francia cég fúziója esetén, ha vannak magyarországi érdekeltségeik is, ki dönt? A domináns helyzetet az adott országra, vagy az unióra vetítve nézik?
- Jelenleg ott is, itt is döntenek. A csatlakozás után, bizonyos nagyságrend felett a közösségi fúziókontroll-szabályok szerint Brüsszelben határoznak. A közösségi szabályok lehetővé teszik a döntés áttelepítését a tagországba, de ez ritkán fordul elő. A koncentráció megítélésekor azt vizsgálják, hogy a fúzió után az Európai Unió egészét vagy jelentős részét alapul véve domináns helyzetbe kerül-e a cég, tehát nem egy tagország piacában gondolkoznak. A magyar törvény szerint a releváns piac nyilván a hazai piac lehet, a mérlegelés pedig nagyon szikáran versenyszempontú. Van példa arra, hogy a fúziók jövőbeni hatásának vizsgálatakor környezetvédelmi, külgazdasági, vagy foglalkoztatáspolitikai szempontokat is figyelembe vesznek.
- Néhány évvel ezelőtt ön az Alkotmánybírósághoz fordult az EU-csatlakozással kapcsolatban. Hogy volt ez pontosan?
- Egy indítványt adtam be 1996 elején, a lényege az volt, hogy a társulási egyezmény alapján kötött külön végrehajtási szabályozás szerint a magyar versenyhivatalnak a konkrét ügyekben közvetlenül kellene alkalmaznia a mindenkori közösségi versenyjogot, most, a csatlakozás előtt is. Ezzel lényegében olyan mintha egy másik ország - akár jövőbeni - jogi szabályozását vállalta volna el Magyarország. Az indítványom nagyon tömören tehát arra vonatkozott, hogy amíg nincs az alkotmányban egy külön felhatalmazó vagy csatlakozási klauzula, addig a közösségi jog közvetlen érvényesítése nem lehetséges a versenykorlátozások tilalmát kimondó joganyagot illetően. 1998-ban döntött az Alkotmánybíróság, lényegében ezt a konklúziót kimondva.
- Úgy tudom, emiatt nézeteltérése volt a GVH akkori vezetőivel.
- Erős szakmai véleménykülönbségnek nevezném, de ilyen előfordul.
Mlinkovics Ildikó
A jelenlegi versenytanácstagok véletlenszerűen, szubjektív szempontok szerint kerültek ide, határozatlan időre szóló kinevezéssel. Most viszont mindenki számára nyitott pályázattal szeretnénk a határozott időre kinevezendő versenytanácstagokat megtalálni. Ez a helyénvaló metódus, ezzel a függetlenség garanciája is, és a jobb munka lehetősége is megvalósul.
- A személycseréknek nyilván megvan az előnyük a függetlenség miatt, de könnyű-e ezekre a pozíciókra tapasztalt utódot találni?
- Akik eddig idejöttek, előzetes versenyjogi tanulmányok és tapasztalat nélkül kezdték meg a munkát. Az új tagokról ez már nem szabad, hogy elmondható legyen. Én korábban már 7-8 évet foglalkoztam versenyjoggal, ezt tanultam külföldi egyetemeken is, e témában dolgoztam.
- A változtatásban szerepet játszik, hogy esetleg nem elégedett a mostani versenytanácstagokkal?
- A működési szisztémában és a versenytanács - a törvényben deklarált - önállóságának a ténylegességét illetően látok elsősorban nagy nehézségeket. Azokban az országokban, amelyekben a versenyhatósági intézményi rendszerben van versenytanács, az sehol sem a versenyhivatal kötelékében, hanem minden szempontból elkülönülten működik. A magyar szisztéma nagyon kényes, sehol máshol nem ismert modell, amit rendkívül nehéz jól működtetni. A versenytanács önállósága sok szempontból csak látszólagos. Én mindenesetre azon leszek, hogy a lehető legjobb eredmény jöjjön ki ebből a rossz modellből is. Azt pedig nem mondom, hogy a mostani versenytanácstagok között ne lenne arra érdemes. De a versenytanácstag például szakértőként továbbra is maradhatna a GVH kötelékében.
- Hogyan működik a döntési rendszer ott, ahol nincs versenytanács?
- Nem kell versenytanácsnak lennie ahhoz, hogy jó versenyjogot lehessen működtetni. Az EU tagállamainak nagy többségében van ugyan külön versenytanács, de Németországban és Hollandiában nincs. Ott a szakmai irodákon belül - mint például az ipari, a szolgáltatási, az élelmiszer-gazdasági - vannak olyan munkatársak, akik döntési tanácsokat alkotva hozzák a határozatokat.
- Tervezi-e esetleg, hogy a német és a holland példa szerint Magyarországon is megszüntetnék a versenytanácsi rendszert?
- Ehhez mindenképpen törvényi változtatás kell, méghozzá nagyon alapos. Erről a kérdésről azonban csak egy év múlva tudok álláspontot kialakítani, felmérve és belülről látva a mai szisztémát. Ma is azt gondolom azonban, hogy változásra mindenképpen szükség van. Lehet, hogy kisebb átalakításokkal jól működtethető ez a sajátos magyar szisztéma, ez nyilván függ az emberektől is, de azért ennél fontosabbnak tartom, hogy a személyektől függetlenül jó modellje, tiszta szerkezete legyen a magyar versenyhatóságnak.
- Szerepel-e a tervei között, hogy a szakértők és a versenytanácstagok munkáját összehangoltabbá teszi?
- Igen, azt szeretném keresztülvinni - amihez jó partnerek vannak házon belül -, hogy a versenytanácstagok ne csak a legutolsó fázisban lépjenek be. Jelenleg a szakértők a munka legvégén átadják az aktákat az eljáróknak. Sokszor csak ekkor derül ki, hogy más szemszögből, vagy esetleg szűkebb körre vonatkozik a vizsgálat, mint azt a versenytanácstag gondolta. Az, hogy eltérően gondolkoznak, bizonyos határig természetes. Onnantól azonban már nem, mikor más-más megvizsgálandó szempontokat gondolnak fontosnak. Ezért lenne fontos, hogy az ügyindítás után 1-2 héttel a versenytanácstag összeüljön a szakértői csoport tagjaival és együtt alakítsanak ki koncepciót a vizsgálatra.
- A vállalkozások szempontjából milyen fontos módosítások várhatók még?
- Módosulnak az eljárási határidők. A kartellügyeknél 180 napra, ez kétszer hosszabbítható ugyanennyivel, de ezt nyilván csak a komoly ügyeknél lehet kihasználni. Továbbra is fontos marad a gyors vizsgálat és döntés. Fontosabb eseteknél viszont szükség lehet a hosszabbításra. Fúziókontrollnál - az EU-s tapasztalatok szerint - kétfázisú vizsgálatot vezetnénk be. Egyszerű ügyeknél 45 nap, a bonyolultabbaknál 4 hónap alatt kell meghozni a döntést. A módosítással bírságplafont vezetünk be, a felső limit az árbevétel 10 százaléka lesz, szintén a nemzetközi gyakorlatot követve. 1996-ban a bírságplafon kimaradt a törvényből, ebben sajnos a versenytanács is részes volt. Ez nagy hiányosság, mert a bírságlimit nélküli szabályozás alapján kivetett minden bírságforint jogilag megkérdőjelezhető.
- Emelkedni fognak a bírságok?
- Valószínűleg igen, de nem közvetlenül a felső plafon meghatározása miatt, hanem azért mert eddig túlzottan alacsonyak voltak. Az EU-országjelentés udvariasan meg is említi a szankciók hatékonyságának fontosságát.
- Nem gondolja, hogy túlságosan sok bagatell üggyel foglalkozik a GVH?
- De, ez az OECD értékelése szerint is így van. Az ügyek indításakor a közérdek sérelmének mértékét kellene szerintem alaposabban értékelni, és megszűrni az ügyeket, mielőtt az egész eljárási gépezet beindul. A versenytanácsnak pedig akár arra alapozottan is megszüntető határozatokat kellene hoznia, hogy a közérdek sérelme csekély. Ez főleg a rengeteg fogyasztói megtévesztéses bejelentésre vonatkozik, ezért kaphatunk támadásokat is, de azt tudomásul kell venni, hogy egy rendes fogyasztóvédelmi igényérvényesítési rendszer hiányát nem a versenyhivatalon kell számon kérni. Egyébként kartellgyanú esetén a csekély jelentőségű ügyekre a törvény is kimondja, hogy nem kell vizsgálódni. Új fejlemény lesz a munkánkban, hogy a GVH tarthat ágazati vizsgálatot. A vizsgált szektorhoz tartozó cégeknek kötelességük információkat szolgáltatni. Ha jól működik ez a fajta vizsgálódás, az átalakíthatja a GVH előtti ügyek arányát is.
- A versenytörvény a most a parlament előtt lévő módosítással mennyire lesz EU-konform?
- A közösségi integráció versenyjogának és egy nemzeti belső jognak a harmonizálása szerintem fából vaskarika. Az egy országon belülre szóló versenyjog és intézményi felépítése sehol sem EU-konform. Két szempontot azonban nagyon fontosnak tartok: a versenyjogi anyagi szabályok legyenek összemérhetőek, amihez fontos a mostani módosításban szereplő csekély jelentőségű kartellügyek és a fúziókontroll részletesebb szabályozása. Az eljárási szabályok tekintetében a jogharmonizációnak - amelyhez az EU mellett a tagállamok nemzeti szabályait is figyelni kell - van néhány komoly adóssága a magyar versenyjognak, amit a mostani módosítás orvosol. Mivel az EU-ban napirenden van a közösségi versenyjog alkalmazásának decentralizációja, a tagállami szintű eljárási szabályok harmonizációja felértékelődik.
- Például egy német és egy francia cég fúziója esetén, ha vannak magyarországi érdekeltségeik is, ki dönt? A domináns helyzetet az adott országra, vagy az unióra vetítve nézik?
- Jelenleg ott is, itt is döntenek. A csatlakozás után, bizonyos nagyságrend felett a közösségi fúziókontroll-szabályok szerint Brüsszelben határoznak. A közösségi szabályok lehetővé teszik a döntés áttelepítését a tagországba, de ez ritkán fordul elő. A koncentráció megítélésekor azt vizsgálják, hogy a fúzió után az Európai Unió egészét vagy jelentős részét alapul véve domináns helyzetbe kerül-e a cég, tehát nem egy tagország piacában gondolkoznak. A magyar törvény szerint a releváns piac nyilván a hazai piac lehet, a mérlegelés pedig nagyon szikáran versenyszempontú. Van példa arra, hogy a fúziók jövőbeni hatásának vizsgálatakor környezetvédelmi, külgazdasági, vagy foglalkoztatáspolitikai szempontokat is figyelembe vesznek.
- Néhány évvel ezelőtt ön az Alkotmánybírósághoz fordult az EU-csatlakozással kapcsolatban. Hogy volt ez pontosan?
- Egy indítványt adtam be 1996 elején, a lényege az volt, hogy a társulási egyezmény alapján kötött külön végrehajtási szabályozás szerint a magyar versenyhivatalnak a konkrét ügyekben közvetlenül kellene alkalmaznia a mindenkori közösségi versenyjogot, most, a csatlakozás előtt is. Ezzel lényegében olyan mintha egy másik ország - akár jövőbeni - jogi szabályozását vállalta volna el Magyarország. Az indítványom nagyon tömören tehát arra vonatkozott, hogy amíg nincs az alkotmányban egy külön felhatalmazó vagy csatlakozási klauzula, addig a közösségi jog közvetlen érvényesítése nem lehetséges a versenykorlátozások tilalmát kimondó joganyagot illetően. 1998-ban döntött az Alkotmánybíróság, lényegében ezt a konklúziót kimondva.
- Úgy tudom, emiatt nézeteltérése volt a GVH akkori vezetőivel.
- Erős szakmai véleménykülönbségnek nevezném, de ilyen előfordul.
Mlinkovics Ildikó
