A Baranya Megyei Bíróság elutasította a felszámolás alatt lévő Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Rt. hitelezőinek keresetét. A hitelezők úgy vélik, még a felszámolási eljárás kezdete előtt, a cég az érdekeltségi körébe tartozó kft.-kbe menekítette a megmaradt vagyont. A hitelezők a Legfelsőbb Bíróságon fellebbeztek.
A termékeinek közel 30 százalékát az orosz piacon értékesítő Hunor Rt. a gazdasági válság után, 1998 második felében került nehéz helyzetbe. Tetézte a gondokat, hogy a több száz milliós raktárkészletet másutt nem sikerült értékesíteni. Nem hozott számottevő eredményt a létszámcsökkentés és a romániai üzem leállítása sem. A társaság 1998-at mindössze 1 milliárd forintos nettó árbevétel mellett több száz millió forintos veszteséggel zárta. (A Hunor Rt. 1997-ben még 1,26 milliárd forint nettó árbevétel mellett 105,5 milliós üzemi és 28 millió forint adózás előtti nyereséget ért el.) A társaság helyzetét az állandósult értékesítési gondok mellett tovább nehezítette, hogy a termelést kénytelen volt forgóeszközhitelből finanszírozni.
A termékeinek több mint 90 százalékát a külpiacokon értékesítő cég tulajdonosi szerkezete is módosult 1999 elején. Az akkor 65 millió forint jegyzett tőkéjű társaság többségi tulajdonrészét - korábban a részvények 93 százaléka hét menedzser birtokában volt - a hitelezők vásárolták meg, míg a fennmaradó rész a dolgozók tulajdonában maradt.
A tulajdonosváltást követően válságkezelő program kezdődött, majd döntés született a cég holdinggá alakításáról és a korábbi tevékenységeket folytató kft. létrehozásáról. Annak ellenére, hogy a tulajdonosváltást követően 130 millió forintos tőkeemelésre is sor került, az egyik olasz alapanyag-beszállító 1999 nyarán felszámolási eljárást kezdeményezett a cég ellen. (A gyáriak szerint nem véletlenül, hiszen konkurens gyártóról van szó.) A bíróság 1999. szeptember elején rendelte el a Hunor Rt. felszámolását.
Az öt különböző tevékenységet, egyebek mellett kesztyűk, táskák és egyéb bőrruházati termékek gyártását végző kft. foglalkoztatta tovább a gyár több mint félezer dolgozóját, s - a hitelezők állítása szerint - még a felszámolási eljárás kezdete előtt, a Hunor Rt. eszközeinek és ingatlanjainak jelentős része is a társaságok tulajdonába került. A felszámolási eljárás során már kiderült, hogy a megmaradt cég vagyona nem fedezi a hitelezők követeléseit. (A különböző termékek gyártására alakult társaságok egyébként azóta is folyamatosan termelnek.)
A Baranya Megyei Bíróság viszont úgy foglalt állást, hogy a Hunor Rt. az új cégek alapítását a hatályos jogszabályoknak megfelelően hajtotta végre, s a hitelezők keresetét elutasította. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság mondja ki a döntő szót.
KÖRTÉSI ZSOLT
