Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság értesülései szerint a gyógyszergyártók három szövetsége által javasolt 8,5 százalékos áremelést a GVH szakértői csoportja árkartellnek minősíti, és forgalomarányosan 110 millió forint bírság kiszabását javasolja. Bár a szakértői vélemény és a Versenytanács tényleges döntése több esetben eltért már, a kartell tényét megfigyelők szerint ma a versenytanács is megállapítja, esetleg a bírság összege változhat. A GVH-szakértők a helyzet elemzésekor figyelembe vették a gyógyszerszektor súlyát és a kartellből adódó negatív hatásokat. Enyhítő körülményként értékelték, hogy valójában nem jött létre a kartell (azaz nem emeltek árat), de azt is mérlegelték, hogy ez a GVH határozatának volt köszönhető.
(A GVH a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően azonnali hatállyal felfüggesztette az áremelés megvalósítását. Ezt a határozatot az érintettek megtámadták, de a Fővárosi Bíróság helybenhagyta.) Szintén figyelembe vették, hogy a tervezett áremelés mértéke nem volt radikális, nehéz végrehajthatósága miatt a versenykorlátozó hatása is viszonylag enyhe. A védekezésként felhozott érvet, miszerint a kormány halogató magatartása miatt kényszerültek a lépésre a szövetségek, a szakértők szintén számba vették.
Az érintett szövetségek, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Generikus Gyógyszergyártók és -forgalmazók Érdekvédelmi Szövetsége összesen 67 céget tömörít. A szakértők a forgalmat figyelembe véve 55, 45 illetve 10 millió forintos bírságot javasolnak kiróni a szövetségekre.
A Generikus Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke, Váczi János lapunknak kifejtette: a mai tárgyaláson felsorakoztatják az ügyet befolyásoló körülményeket. A három szervezetet más-más motiválta az egységes, 8,5 százalékos áremelés bejelentésére, de ez véleménye szerint nem volt jogsértő. Mindemellett ezt az esetet arra tartotta jónak, hogy a gyógyszerárak és támogatások körüli "zűrzavart" eloszlassák. Úgy vélte, a jogi szabályozás hiányossága az oka, hogy nem tudják pontosan, mi a jogszerű módja az árak közzétételének. A lebegtetett szabályozás szerinte nem megfelelő. Az áremelési bejelentéshez végül a tárgyalási folyamatban bekövetkezett patthelyzet vezetett - fejtette ki Váczi. A szövetség nonprofit szervezet, 13 céget foglal magában. A tagok hozzájárulásából tartja fenn magát, bírság esetén vélhetően extra tagdíjat határoznak meg.
Az, amit a szövetségek tettek, nem döntés volt, hanem ajánlás - vélekedik Komáromi Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének jogi képviselője -, így az nem lehetett versenykorlátozó. Ennek az ajánlatnak nem volt hatása; ha ténylegesen végrehajtották, azaz árat emeltek volna, akkor is megmarad az árak szóródása, így a cégek közötti verseny sem csorbulhatott volna - érvelt. A 36 céget képviselő Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének illetékese nem kívánt az ügyben nyilatkozni.
MLINKOVICS ILDIKÓ
**** KERETBEN ****
Korlátozott a kamatpolitika
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa a közelmúltban tíz húsipari társaságra összesen nyolcvanmillió forintos kartellbírságot szabott ki. Az érintett feldolgozócégek húsvét előtt a konkurenciánál legalább öt százalékkal olcsóbban ajánlották árujukat a Metrónak és a Sparnak (NAPI Gazdaság, 2000. augusztus 24., 5. oldal). Néhány érintett már a tárgyalás napján jelezte, hogy felülvizsgálati kérelemmel él a GVH döntésével szemben, és értesüléseink szerint be is adták kérelmüket a Fővárosi Bíróságnak, amely azonban valószínűleg csak jövőre kezdi tárgyalni az ügyet.
