Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Budapest, Debrecen és Veszprém után november 1-jétől Székesfehérváron, Egerben, Békéscsabán és Orosházán is Rádió1 név alatt szolgáltatnak műsort a helyi rádiók - jelentette be Márton Dávid, a francia Europe Development International kezében levő Rádió1 Kft. ügyvezető igazgatója a tegnapi sajtóbeszélgetésen. A Rádió1 kereskedelmi szempontok alapján választotta ki partnereit, az együttműködés azonban nem jelent tulajdonszerzést a csatornákat üzemeltető cégekben, a Rádió1 csak a veszprémi társaságban tulajdonos. Márton kifejtette, a Rádió1 ezzel a lépésével 35 százalékos lefedettséget ér el a lakosság körében, s e tekintetben a Sláger és a Danubius Rádió után a harmadik legnagyobb kereskedelmi csatorna jön létre. A Rádió1 célja, hogy egy éven belül Magyarország három leghallgatottabb rádiója közé kerüljön. Márton arra számít, hogy olyan cégek is beszállnak a rádiós reklámozásba, amelyek eddig távol tartották magukat ettől. A Rádió1 a helyi rádiók kereskedelmi és adminisztratív tevékenységét is összefogja. Az adó "saját" rádióinak üzemeltetése mellett más helyi rádiók reklámidejének értékesítését is végzi, ezen a területen a vállalat 80 százalékos részesedésével piacvezető. Márton a cégekkel kötött szerződésre hivatkozva nem árulta el a reklámbevételek megosztását, s hogy mekkora összeggel nő ezek eredményeként a Rádió1 tavalyi 320 milliós bevétele.
Az adóhoz csatlakozó csatornák műsorszerkezete, stílusa közelít a központiéhoz, ennek érdekében a budapesti cég 200 millió forintot fordított a vidéki médiák és a központi rádió technikai bázisának kialakítására, az összeg másfél-két éven belül térül meg.
A Rádió1 név alatt "hálózatba szerveződő" csatornák a Juventus Rádiót tekintik egyik fő konkurensüknek. (A Rádió1 35 százalékra tett lefedettségéhez képest a Juventusé 25 százalék.) A Juventust a Szonda Ipsos tavaszi felmérése szerint országosan mintegy 10, Budapesten mintegy 25 százalék hallgatja rendszeresen, míg a Rádió1 budapesti népszerűsége 1999 tavaszához képest 6,2 százalékról 2,1 százalékra esett vissza (NAPI Gazdaság, 2000. július 18., 17. oldal).
D. J.
