Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A két számjegyű banki kamatakciók jól hangzanak, de általában csak rövidebb időszakokra szólnak. Magyarország azon kevés helyek egyike, ahol a válság alkalmával a gazdaság élénkítése érdekében nem csökkentek a kamatok, hanem növekedtek. Várható azonban, hogy közép- és hosszú távon csökkenni fognak, és akkor már csak alacsonyabb kamattal fektethetik be pénzüket a biztonságra, kiszámíthatóságra vágyó kisbefektetők.
Aki tud, mer hosszabb távon gondolkodni, annak a bizonytalan és gyorsan változó környezetben nyugodt szívvel ajánlhatók a kötvénybefektetések, különösen azok, amelyek mögött megfelelő garanciák állnak. Ennek tipikus példája az állampapír, amely az állami garancia mellett annyiban is előnyös, hogy egyrészt sokféle van belőle, a néhány hónapostól a tizenöt évesig, másrészt viszonylag likvid, azaz könnyen pénzzé tehető, napi eladási és vételi árfolyamokat jegyeznek rájuk a kisbefektetők felé. (Ám a lejárat előtti értékesítés, akárcsak az összes többi értékpapírnál, kisebb-nagyobb hozamveszteséggel jár.)
Az állampapírok relatív hátránya jelenleg, hogy hozamaik az utóbbi hetekben erősen csökkentek, már csak nagyjából 8,5 százalék körüli hozammal árulják ezeket, nagyobb tételben sem igen lehet kilenc százalék fölötti hozamot elérni. Egy érdekes új papír a Prémium névre keresztelt inflációkövető államkötvény, amely az első éve után 9,5 százalékos kamatot fizet (januárban), majd a mindenkori infláció felett 6 százalékpontot. Ez persze éppen azoknak való, akik nem a kamatok és az infláció csökkenésére, hanem emelkedésre számítanak.
Tovább szélesítve a kört, elérkezünk a bankokhoz. A hazai pénzintézetek által kibocsátott banki kötvényeknek egy néhány évvel ezelőtti törvénymódosítás óta megvan az a remek tulajdonságuk, hogy vonatkozik rájuk az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) és a Beva (Befektetővédelmi Alap) biztosítása egyaránt, így aztán kockázatuk a bankbetétekétől nem különbözik lényegesen. Ezeknek is számos fajtája van, van pénzintézet, amely pár hónapos diszkontpapírokat bocsát ki, van, amelyik változó kamatozásút. E sorok írásakor mindenesetre lehetett olyan fix kamatozású sorozatot kapni, amelynek még évi 10 százalék felett volt a hozama nem egészen egy évre. A banki kötvényeknél egy dologgal vigyázni kell: vannak úgynevezett alárendeltkölcsöntőke-kötvények, amelyek tulajdonosai a pénzintézet csődje esetén igencsak hátul kullognak a kielégítési sorban, és ezekre az OBA garanciája sem vonatkozik. Ilyeneket azonban elsősorban intézményi befektetők számára szoktak értékesíteni, magánbefektető ritkán találkozik velük.
Szintén nem a kamatcsökkenésre várók befektetése, de praktikus dolog lehet néhány bank változó kamatozású kötvénye is. Ezek kamatát jobbára a három hónapos BUBOR-hoz kötik, amely a bankközi hitelek kamatait mérő index. Ehhez még általában némi kamatfelárat is hozzáadnak. A bankok jellemzően eleve a nagy tételes kereskedésben érvényes állampapírhozamoknál valamivel magasabb hozammal adnak kölcsön egymásnak, így az ilyen papírok tulajdonosai is jobban járnak, mint az állampapírral és befektetésük rugalmasan követi a kamatszintet.
Érdemes lehet vásárolni a Diákhitel-kötvényekből is, amelyekre évente néhány alkalommal rendeznek aukciót. Ezekre ugyanis az állam garanciát vállal, tehát lényegében állampapírokról van szó. Ugyanakkor valamiért - feltehetően az alacsonyabb likviditás miatt - a hozamuk valamivel meghaladja az államkötvényekét, néha akár egy egész százalékponttal is. Elvileg néhány bank forgalmazza ezeket és a tőzsdén is hozzájuk lehet jutni.
Vannak azután a jelzáloglevelek, ezekre azonban az OBA garanciája már nem vonatkozik. A befektetők védelmét szolgálja viszont, hogy fedezetüket alkotja a jelzáloglevelekből befolyt pénzzel meghitelezett ingatlancsomag, tehát a pénzintézet esetleges csődje esetén a hitelek törlesztéséből vagy az ingatlanok értékesítéséből származó pénz az értékpapírok tulajdonosait illeti. Megtérülésük azonban ilyen esetben nagyon időigényes lehet, tehát a papírok távolról sem nélkülöznek minden kockázatot. Kifejezetten kisbefektetőknek kitalált konstrukciók nem kaphatók ebben a kategóriában, de június közepén egy aukción még 13 százalékos átlaghozammal értékesítettek ilyen papírokat.
Elvileg a kötvénybefektetések következő csoportja a vállalati kötvényeké. Ilyen viszonylag kevés van a piacon Magyarországon, olyan pedig, amelyet kisbefektetőknek válság idején is nyugodt lelkiismerettel lehetne ajánlani, talán egy sem. A nagyvilágban azonban éppen a válság miatt a vállalati papírok hozama nagyon magasra szökött, így nem rossz ötlet ezeken venni. Csakhogy egy kisbefektetőknek ehhez - a kockázat megosztása érdekében - akkora tőkére és olyan szakértelemre lenne szüksége, aminek birtokában már talán nem is lenne kisbefektető. Vannak viszont erre a piacra szakosodott befektetési alapok több hazai pénzügyi csoportnál, amelyekbe érdemes lehet pénzünk egy részét fektetni.
Azon értékpapírok egy részét, amelyekre éppen nincs jegyzés, aukció, és esetleg árat sem jegyeznek rájuk, elvileg meg lehet vásárolni a Budapesti Értéktőzsdén. Ez azonban megint csak nem egyszerű feladat. Nincs ugyanis olyan jellegű segédlet, amely közölné velünk a megfelelő árfolyamot vagy az adott árfolyamhoz tartozó hozamot, még a tőzsde is csak árfolyamokat közöl, hozamokat nem. Nincs mese: számolni kell. Be kell gyűjteni a megfelelő kamatfizetési időpontokat és összegeket, felhalmozott kamatot, nettó és bruttó árfolyamot, hozamot kell számolni, csak ezek birtokában lehet felelősséggel ajánlatot tenni (lásd keretes írásunkat is). Ilyen kisbefektető Magyarországon ma nagyon kevés van, talán ezért is csekély a kötvényforgalom a tőzsdén.
További nehezítés, hogy a brókercégek egy részénél nem is lehet ajánlatot tenni ezekre a termékekre. Másutt telefonos vagy személyes megbízást esetleg elfogadnak, de a gyors, olcsó és hatékony internetes rendszer nem használható.
