Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem voltak egyértelműek a kamatvárakozások a múlt hétfői kamatdöntés előtt: néhányan 25 pontos vágásra, mások viszont a tartásra voksoltak – az utóbbiaknak lett igazuk. A dolog legfőbb tanulsága, hogy a monetáris tanács igen óvatosan bánik a kamattal. Az első csökkentés is sokáig húzódott, s minimális volt a mértéke. Ráadásul a mostani döntés után egyértelmű, hogy nem lehet hónapról hónapra kamatcsökkentést várni, így korántsem elég csupán a mértéket találgatni. Az egyes döntések kimenetele jószerivel előre jelezhetetlen, kevés a fogódzó, hiszen nincs automatikus forgatókönyve, menetrendje a kamatcsökkentési sorozatnak.
Annak ellenére, hogy az állampapírok hozamszintjébe egy folyamatos kamatcsökkentés igencsak beárazódott korábban, nem következett be a döntés után érdemi korrekció, azaz a várakozások nem „árazódtak ki”, vagy csak minimális mértékben. A piac tehát egyértelműen átmeneti szünetnek értékeli a tartási döntést a kamatcsökkentési sorozatban. Jól mutatja ezt a legrövidebb futamidejű állampapír, a három hónapos diszkontkincstárjegy aukciós eredménye. A kamatdöntés másnapján tartott aukción az előző heti eredménynél 5 bázisponttal alacsonyabb, 7,39 százalékos átlaghozam alakult ki. Nemcsak a változás, a hozam szintje maga is jelzi a jövőre vonatkozó, a jegybank óvatosságához képest eléggé vérmes kamatcsökkentési reményeket: a hozamszint 36 ponttal alacsonyabb az alapkamatnál. A következő három hónap alatt (amiből egy bizonyosan változatlan kamatszint mellett telik majd el) tehát nem csupán egyszer 25 bázispontos csökkentést vár a piac, hiszen akkor ilyen hozamszinten nem lenne vevő a három hónapos papírra.
A hosszabb futamidejű diszkontkincstárjegyek piacán is optimisták a befektetők, ám mértékkel. Bár a hozamgörbe éven belüli szakasza egyértelműen inverz, nincs túl nagy különbség a három és a hat hónapos papír aukciós hozama között. Az utóbbi 7,15 százalék volt a múlt héten.
A forint a hét folyamán többször gyengült, de ez kezdetben átmenetinek bizonyult. Leginkább a nemzetközi piacokról érkező hírek mozgatták az árfolyamot, a forint a többi feltörekvő piaci deviza sorsát osztotta. Tulajdonképpen csütörtökön is így történt, ekkor azonban a gyengülés mértéke jóval nagyobb volt az előző napokban (átmenetileg) tapasztaltnál. Ezt tehát már igen kockázatos lenne pillanatnyi hullámzásnak tekinteni. Az euró a 245–247 forint közötti megszokott sávból (ebben zajlottak a korábbi gyengülések és korrekciók) hirtelen 251 forint környékére került délutánra, és pénteken sem volt semmi jele annak, hogy jönne a korrekció, pláne nem ekkora mértékben. A 250-es szint áttörése a forint/euró árfolyamnál azért is volt jelentős esemény, mert kerek szám lévén, vélhetően nagy volumenű stop-loss (automatikus veszteségmérséklő) megbízások aktiválási szintjét jelentette, ami köztudomásúan még egy lapáttal rátesz az amúgy is meglévő bajra. Egyébként mintha az egész világ megbolydult volna: különféle kötvény- és részvénypiacokról érkeztek nyugtalanító hírek, a hosszú idő óta folyamatosan gyengülő dollár számottevően erősödni kezdett az euróhoz képest. A fő ok: Argentínából válsággyanús hírek érkeztek. (Ezek között eléggé hajmeresztő dolgok is voltak, olyanok, amelyek kulturált gazdaságokban nemigen fordulhatnak elő.) Az elmúlt tíz évben a különböző helyi válságok – már argentin is volt köztük – több ízben hurrikánként söpörtek végig a piacokon, így a hírek nyilván óvatossági reakciókat váltottak ki sok befektetőnél. Ez, még ha nem is pánikszerű eladásokban, hanem mondjuk pusztán a vételi hajlandóság csökkenésében öltött is testet, nyilvánvalóan érezhető árkonzekvenciákkal járt.
Az állampapírpiac is megsínylette a csütörtöki általános negatív hangulatot, a referenciahozamok – amelyek a hét korábbi részében alig változtak – átlagosan 10 pont körüli emelkedést produkáltak. Bár az ajánlatokat délelőtt kellett benyújtani, bizonytalanságot tükrözött már a napi diszkontkincstárjegy-aukció eredménye is: a 12 hónapos papír 7,07 százalékos átlaghozama 7 ponttal magasabb volt az előző napi referenciahozamnál. Érdemes észrevenni, hogy a 6 és 12 hónapos papír hozama közti különbség jóval csekélyebb, mint amit a 3 és 6 hónapos papír között tapasztaltunk.
