Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az éven túli papírok teljesítményét követő MAX államkötvényindex durván fél százalékkal erősödött az elmúlt csonka héten, ennél is gyorsabb tempót utoljára (és idén kizárólag) március első felében láttunk, amikor például a tízéves hozam 30 bázispontot zuhant. Most a hét első három napján az ötéves benchmark papír 15, a tízéves hozama 10 bázispontot esett, 6,85, illetve 6,6 százalékra, majd pénteken egy enyhe, 2–4 bázispontos korrekció következett be. A forint relatíve stabil volt a héten, az euró ellenében 245,3–246,3 között ingadozott. Az állampapír-befektetőknek eddig nagyon jó évük volt: a MAX 2,8 százalékot hozott az elmúlt három és fél hónapban, s ezzel a forintban kifejezett teljesítmény alapján szinte semelyik eszközosztály nem tudta felvenni a versenyt, beleértve a fejlett és feltörekvő részvénypiacokat is.
Az abszolút hozamszintek historikus összehasonlításban még mindig nem tűnnek túl alacsonynak, sőt: 2005 nyarának és egyben az egyik legnagyobb kötvénypiaci hossznak a végén a tízéves hozam 5,4 százalékon is volt. Tény ugyanakkor az is, hogy az idei év legerősebb szintjeit látjuk és utoljára tavaly júniusban, a globális kockázati étvágy hirtelen csökkenése okozta minipánik előtt forogtak ilyen alacsony hozamok mellett a magyar állampapírok. Spreadalapon már kifejezetten nehéz azt mondani, hogy nagyon olcsóak vagyunk, a német Bundokhoz képest a tízéves papír hozamfelára például már csak 240 bázispont: legutóbb az előbb említett 2005. nyári időszakban láthattunk ilyen szűk spreadet. Hasonló a kép, ha az öt év múlva kezdődő ötéves forward hozamokat viszonyítjuk az ugyanilyen német hozamhoz: a különbség már kevesebb mint 150 bázispont, ami szintén nagyon közel van ahhoz a szinthez, amit közel két éve, rekordalacsony abszolút (magyar) hozamszintek mellett tapasztalhattunk. Tegyük még mindehhez azt is hozzá, hogy a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány csak hajszállal van történelmi csúcsa alatt.
Az erős piacra elsősorban valószínűleg ismét az a magyarázat, hogy a kockázatot újból aktívan keresik a befektetők. A február végi-március eleji, a kockázat elutasításával jellemezhető periódus már a múlté, a piacok túlnyomórészt már erősebbek, mint az eladási hullám előtt voltak. A most már sokak által figyelt sanghaji részvénypiac például 15 százalékot emelkedett ahhoz a szinthez képest is, ahonnan február végén olyan hirtelen tudott esni 9 százalékot. Az amerikai részvénypiac vélt kockázatosságát (implikált volatilitását) mutató VIX index 10-ről 20 százalékra ugrott február végén, most már ismét 12 százalékon áll. A feltörekvő piaci dollárkötvények hozamfelárát követő JP Morgan EMBIG index ezzel párhuzamosan a hét elején 161 bázisponton új történelmi mélypontra ért. A külső környezet ismét ideális, jobb nem is lehetne – s pont ez jelenthet (ismét) kockázatot.
Tombol az optimizmus a hazai fejleményeket illetően is. A piac kifejezetten örült az év/év alapon 9 százalékos márciusi inflációnak, hiszen egy-két hónapja sokan még a két számjegyű értéktől féltek. A bérdinamika és az inflációs várakozások miatt a befektetők nagyobb része nem aggódik, mondván, egyszeri tényezők gyorsították fel a bérnövekedést és a lassabb gazdasági növekedés majd úgyis kordában tartja a munkaerőköltséget. Ennek megfelelően a konszenzus most már egyértelműen az, hogy az év második felét sorozatos kamatcsökkentések jellemzik majd. A folyamat sokak szerint akár már májusban elkezdődhet, de legkésőbb júniusban, s az év egészében összesen 100 bázispontnyi kamatvágás történhet. Ez, ismételjük, a piac alapforgatókönyve, nem az eloszlás optimista vége.
A büdzsében és a külső egyensúlyban is most mindenki a jót látja. A konszenzusos előrejelzés szerint az államháztartási hiány a 6,7 százalékos hivatalos terv alatt lesz, messzebb mostanában nem szokás tekinteni (bár tény, hogy Magyarországon nem is nagyon lehet). Több elemző szerint akár már idén a folyó fizetési mérleg olyan hiányát láthatjuk, ami nem különösebben lóg ki az átlagos feltörekvő országok közül. A jelek szerint kevés egyértelműbben vonzó befektetési (részvényesi nyelven: restrukturálási) sztori van most, mint Magyarország…
