A jelek szerint szép lassan semmivé foszlik az a felhajtó erő, ami magasba röpítette a Budapesti Értéktőzsdén az osztalékpapírokat. A stabil és magas osztalékot fizető társaságok részvényei – Elmű, Démász, Zwack – az elmúlt két évben a tőzsdei hossz szárnyán alaposan felértékelődtek, ez azonban nemcsak az általános piaci hegymenetnek, hanem a folyamatosan lemorzsolódó állampapírhozamoknak is köszönhető. A magas és stabilnak hitt osztalékok ugyanis folyamatosan egyre vonzóbbá tették ezeket a papírokat, ahogy a jegybanki kamat hónapról hónapra süllyedt. Ennek viszonylag egyszerű oka van, hiszen bár osztalékalapon kellő óvatossággal nem árazható be egy részvény, egyszerű hüvelykujjszabályjal viszont igen (Persze ez a hüvelykujjszabály számos buktatót rejt magában). A lényeg, hogy a stabil osztalékot fizető részvényt örökjáradéknak tekintve az osztalékot a kockázatmentes hozammal elosztva viszonylag jól beárazható a papír (aztán mindenki kénye-kedve szerint építheti hozzá a kockázati diszkontokat). Ebből a képletből viszont következik, hogy a kamat csökkenése automatikusan az ilyen részvények felértékelődését vonta maga után.
A jelenség viszonylag jól nyomon követhető volt az elmúlt két év folyamán. 2003 novembere óta 12 százalék feletti szintről 6 százalék közelébe csordogált a 3 hónapos állampapír-piaci referenciahozam. Ezalatt a Démász árfolyama – osztalékkal nem korrigálva – 11 000 forintról 16 000 forintig kúszott fel. Látványosabban nőtt az Elmű értéke, a budapesti áramszolgáltatónál ugyanis jelentősen nőtt a kifizetett osztalék nagysága is. Árfolyama két év alatt duplázódott. A Zwack viszonylag stabil teljesítményt nyújtott, az Unicum-részvény kurzusa „mindössze” 60 százalékkal gyarapodott.
Az elmúlt időszakban szintén osztalék-papírként viselkedő Magyar Telekom is jó 30 százalékkal értékelődött fel két év alatt. A hossz egyébként elért olyan papírt is, amely osztalékot régóta nem fizet, de áramszolgáltatóként a javuló eredmények alapján kifizetésben reménykedik a piac (az Émász értéke ez alatt az idő alatt duplájára nőtt). Ha nem lesz jelentős változás a kifizetendő osztalékok nagyságában, és feltételezzük, hogy a piac most helyén árazza ezeket a papírokat, akkor jó eséllyel mostantól inkább stagnálnak majd ezek a részvények. Ugyanakkor egyes elemzők szerint reális esélye van annak, hogy a következő időszakban felfelé mozogjanak a forinthozamok, ez viszont az emelkedés nagyságával arányosan erodálhatja az eddig szépen teljesítő papírok árfolyamát.
