Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kifejezetten olcsónak tekinthetők a német részvények magyar társaikhoz képest – mondta Frank Lübberstedt, a német ACATIS alapkezelő munkatársa az Equilor Befektetési Rt. által rendezett múlt heti konferencián. A szakember szerint a német részvények mélyponton vannak, átlagosan 15 és 20 közötti P/E mutatóval kellene hogy forogjanak a német értékpapírpiacon, de ez az érték jelenleg csak 13 körül van. Mint mondta, a német megtakarítási szokások még mindig meglehetősen konzervatívak, s a részvényalapú befektetések aránya változatlanul alacsonynak tekinthető. Szerinte ez ahhoz vezet, hogy az alulértékelt papírokat zárt, erre specializálódott értékpapíralapok vásárolgatják fel Németországban, learatva ezzel az alulértékeltség gyümölcseit.
A német változatlanul a világ egyik legjobban teljesítő, hatalmas exportkapacitású gazdasága, jó kondícióban lévő vállalatokkal, ugyanakkor ennek a részvények árazásában nyoma sincs.
A Warren Buffettről elhíresült értékalapú befektetési szemléletet követő alapkezelő több szűrőt is használ az ígéretesnek tűnő részvények kiválasztására. Az alulértékeltnek vélt papírokat először az árfolyam és a könyv szerinti érték, majd az árfolyam és a nyereség összehasonlításával választják ki. Figyelembe veszik az osztalékpolitikát is. Ezután megvizsgálják a nyereség minőségét, a társaság pénzügyi stabilitását s a növekedési kilátásokat. Nem szeretik az olyan cégeket, ahol a növekedés, piacirészesedés-szerzés a nyereségesség rovására megy.
Szeretik ugyanakkor – Warren Buffett nyomán – a monopóliumokat, legyenek azok akár természetesek vagy mesterségesek. A választásnál alaposan megvizsgálják a népszerűtlen iparági szektorokat is, itt ugyanis nagyobb eséllyel akadnak olcsóbb cégek. Jó jelzés lehet a vásárlásra, ha épp fordulat látszik beállni az adott cég gazdálkodásában. Ez utóbbira a Volkswagen konszernt hozták fel példaként, az alapkezelő szerint itt két éven belül láthatóak lesznek a pozitív változások a társaság számaiban.
A német részvények közül az alapkezelő néhány kedvencét mazsolázta ki bemutatásképpen. Az egyik a fejlett államok adósságfinanszírozási projektjeiben részt vevő Depfa Bank, évek óta 15-20 százalékos ütemben növő nyereségével és 8,1-es P/E mutatójával. A másik a Norddeutsche Affinerie nevű hamburgi rézkohó, amelyet egyrészt 5,5 százalékos osztalékhozama, a réz árának alakulásából becsülhető eredményessége miatt választottak az alapba, másrészt azért, mert hamburgi ingatlanjainak értéke önmagában fedezi a cég piaci értékét. A Sixt nevű autókölcsönzőre – sok más kedvező tényező mellett – nagyrészt a jövőre Németországban megrendezendő foci-vb miatt esett a választás.
Persze azt az alapkezelő is elismerte, hogy az értékalapú befektetési stratégia sem mindig sikeres, az alapok néhány éve meglehetősen kellemetlen hozamokról tudtak csak beszámolni. Mint elmondták, ha esnek az árfolyamok, s az alulértékeltség változatlanul fennáll, akkor vesznek még az adott részvényből. Az ilyen típusú stratégia mindenesetre sok türelmet igényel, egy-egy befektetéshez akár évekig is ragaszkodnak, mire igazán termőre fordul.
