Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pár hetes stagnálás után furcsa módon éppen akkor kezdett el optimizmusra váltani a hazai állampapírpiac, amikor egyrészt leminősítették az ország forintadósságát, másrészt a franciák, majd a hollandok is az EU-alkotmány ellen szavaztak, pedig ezek jó hírnek semmiképpen sem nevezhetők. Ráadásul a hét nagy részében a forint árfolyama is eléggé gyenge volt, éves rekordok környékén járt, márpedig korábban általában az volt a jellemző, hogy a forintgyengülés és a hozamemelkedés kéz a kézben járnak egymással.
Az állampapírhozamok csökkenését leginkább azzal magyarázták, hogy feléledtek a kamatcsökkentési várakozások, a piaci szereplők elsősorban az infláció kedvező alakulásában bíznak. (A jegybank oldaláról ugyanakkor korántsem bátorították ezeket a hangokat, igaz, egy ilyen irányú nyilatkozat még akkor is valószínűtlen lenne, ha eltökélt szándék volna a kamatcsökkentés.) Túlságosan erős várakozásokat mindenesetre még nem mutatnak az árak, hiszen a rövidebb futamidők másodpiaci referenciahozama pénteken évi 7,10 százalék körül volt, míg az alapkamat 7,25 százalékot tesz ki.
A hét másik nagy eseménye volt, hogy – jelentős részben bizonyára a francia és holland nemek hatására – rég nem látott szintre drágult a dollár, vagy inkább esett az euró. Ez pedig egy hosszú távra mutató elmélet szerint azzal járhat, hogy az eurózóna gazdasága – a gyengébb valutával javuló exportkilátásoknak köszönhetően – mozgásba lendül, ami Magyarország számára is kedvező lehet. Ez persze inkább csak a távoli jövő. Rövid távon a forint inkább akkor gyengült (az euróhoz képest is), amikor az euró esett, és a hét két utolsó napján a dollár visszaesését a forint erősödése követte.
A magyarázatok szerint a forintgyengülést az indokolta, hogy a dollárba áramló tőke térségünkből is távozott, gyengítve hazánk és a környező országok devizáit. Ezt alátámaszthatja az is, hogy a héten – megint – százmilliárd forint feletti összeg távozott az MNB kéthetes betétjéből – kérdés persze, külföldre-e –, valamint eléggé alacsony szinten, a tavaszi csúcshoz képest bő kétszázmilliárd forinttal alacsonyabban áll a külföldiek tulajdonában nyilvántartott állampapírok összmennyisége is.
Eközben eléggé kedvező ajánlatokkal bombázzák a hazai kötvénykibocsátók a belföldi befektetőket. Az OTP-csoport még ezen a héten bevallottan bevezető áron kínálja újfajta, tízéves, végtörlesztéses lakossági jelzálogleveleit, évi 7,7 százalékos hozammal (eddig is volt tízéves jelzáloglevele, de az havonta törleszt tőkét és kamatot). Ez azt jelenti, hogy miközben a többi, már jobban bejáratott jelzálogkötvénynél a csoport inkább a lakossági hozamokra igyekszik negyed-fél százalékokat ráígérni, ezúttal az intézményiekre is alaposan sikerült: a múlt hét végén ugyanis évi 6,85 százaléknál járt az intézményi befektetők körében érvényes tízéves állampapír-piaci referenciahozam (az Államkincstár lakossági fiókjaiban pedig csak 6,45 százalékos hozammal kínáltak tízéves kötvényt).
Az FHB mai kötvényaukciója nemcsak azért érdekes, mert a jelzálogbank mostanában alig rendez ilyet itthon, hanem azért is, mert több mint egy év után ismét szerepel a kínálatban egyéves papír. Az FJ06NF02 éves kamata 7,6 százalék lesz, aztán hogy milyen hozam alakul ki, az még kérdéses, valószínűleg kicsivel ez alatti. Az egyéves referenciahozam pénteken már csak 7,07 százalék volt, így ebben az esetben is itt az alkalom, hogy magánszemély intézményi szintű, „nagybani” áron vásárolhasson. (A papírra ma délig közel száz helyen lehet ajánlatot tenni, többek között CIB- és Raiffeisen-bankfiókokban.)
Június 10-én a CIB 2007/A jelzésű kötvényeire is rendeznek aukciót, amelyek minimálára azonban 100 százalék, ezen kívül a 0,7123 százalékos felhalmozott kamatot is ki kell fizetni. A papír negyedévente változó kamatozású, a három hónapos BUBOR (bankközi forintkamatláb) felett 0,3 százalékpontos kamatot fizet. Jelenleg, augusztus 12-ig, ez évi 7,77 százalékot jelent; ha a pénteki BUBOR alapján lenne újabb kamatmegállapítás, akkor pedig 7,52 százalék adódna.
