BUX 140553.04 0,47 %
OTP 46140 0,41 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Hozamvadászatra indultak a kisbefektetők

Április közepétől csökkenni kezdett a kötvényalapokban levő tőke, a magasabb hozammal kecsegtető ingatlanalapok és a tőkegarantált alapok viszont virágoznak.

2005. május 22. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A hazai nyílt végű befektetési alapok október vége, november eleje óta tartó dinamikus növekedése május első felében megtorpanni látszik, a korábban heti 8-10 milliárd forint körülire tehető tőkebeáramlás harmadára-negyedére esett vissza. Ez elsősorban a Magyarországon befektető kötvényalapok népszerűségének csökkenésére vezethető vissza, amelyek vagyona számításaink szerint április közepén 621 milliárd forint körüli összegnél tetőzött, azóta pedig lassan csökken, a múlt héten mintegy 600 milliárd forintra süllyedt. (A Bamosz által kidolgozott új kategóriarendszer szerint a szervezet által készített statisztika hasonló képet mutat, eszerint csak áprilisban 535-ről 532 milliárd forintra csökkent a kötvényalapok vagyona.)
Az ügyfelek köztudottan gyakran hozzák meg befektetési döntéseiket az alapok múltbeli, elsősorban közelmúltbeli hozamai alapján. A kötvényalapok népszerűségének csökkenését teljesítményük kevéssé ugyan, de indokolja, az utóbbi három hónapban (lásd táblázatunkat a 16. oldalon) éves hozamuk sokszor alatta maradt a banki kamatok hat százalék körüli szintjének, sőt néhány esetben negatív vagy nulla közeli lett. Ugyanakkor a tőke csökkenésének egy jelentős hányada a legnagyobb alapnál, az OTP Optimánál jelentkezett, amelynek eredménye viszonylag vonzó maradt, évi 6,4 százalékkal.
A magyarázat alighanem az, hogy áprilisban a kisbefektetők aktívabb hozamvadászatra indultak. Sokan kezdtek el a szokásos, betét- és kötvényjellegű formáknál magasabb hozamot ígérő, mégis alacsony kockázatú alternatívák után nézni. Ezt egyrészt a nyílt végű ingatlanalapok körében találták meg, amelyek röpke másfél hónap alatt több mint 30 milliárd forinttal bővültek. A másik alternatíva a garantált alapoké volt. Ezek a nyílt végű alapok statisztikájában egy kivétellel nem szereplő konstrukciók áprilisban 15, márciusban durván 8 milliárd forintot gyűjtöttek össze, és májusban is több jegyzés zárul majd, még nem tudni, milyen eredménnyel. (Az OTP-nél is volt hasonló jegyzés.)
A garantáltnak, tőkegarantáltnak vagy egyes esetekben hozambiztosítottnak is nevezett alapok közös jellemzője, hogy a tőke visszafizetését garantálják (sok esetben egy minimális hozamot is), így a befektetők kockázata behatárolt. Ugyanakkor különböző részvénypiacok, sőt újabban deviza- vagy árupiacok teljesítményétől függő többlethozamot is fizetnek, ha a piacok is úgy akarják. Ez a többlet jó esetben az aktuális betéti kamatok másfél-kétszerese is lehet. Ehhez hasonló az ingatlanalapok „ígérvénye” is, amelyek az utóbbi három hónapban többnyire évi 8-10 százalékkal örvendeztették meg ügyfeleiket, hosszabb távon pedig rendszerint ennél is jobb, 10 százalék feletti volt a teljesítményük.
Mit várhatunk az egyes alapfajtáktól a közeljövőben? A kötvénypiaci hozamcsökkenés (árfolyam-emelkedés) kifulladni látszik, a jegybanktól nem várnak komolyabb kamatcsökkentést a közeljövőben, így leginkább talán hosszú stagnálásra van kilátás. Ebben az esetben valóban érdemesebb lehet más alternatívák után nézni.
A részvénypiac jövőjének megítélésére nem vállalkoznunk, de annyi bizonyos, hogy nem javasolt minden pénzünket ilyen kockázatos instrumentumokba fektetni. Igaz ez a garantált alapokra is, amelyeknél a veszteség mértéke ugyan korlátozott (mellesleg általában a nyereségé is), ám van egy nagy hibájuk, a csekély likviditás. Túlnyomó többségük lejárat előtt a tőzsdei kereskedelemben értékesíthető, ami a brókerjutalékon felül az árfolyamban jelentkező, gyakran számottevő veszteséget is okozhat annak, aki bármilyen okból lejárat előtt szeretne a pénzéhez jutni.
Ami pedig az ingatlanalapok hozamát illeti, arra, legalábbis rövidebb, pár hetes vagy pár hónapos időtávon belül, éppen a beléjük áramló sok pénz jelenti a legnagyobb veszélyt. Ezt ugyanis most már csak mintegy 7,3 százalékos hozammal lehet állampapírba fektetni, ami erőteljesen csökkenti az ingatlanok bérbeadásával gyakran elérhető évi 10-14 százalékos hozamot (az alapok „felhígulnak”). Márpedig újabb ingatlanok beszerzése több hónapig is eltarthat, addig a pénz kincstárjegyben parkol.

Eidenpenz József
Eidenpenz József

Ez is érdekelhet