Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valószínűleg utoljára vehetik szemügyre régi formájában olvasóink a hazai nyílt végű befektetési alapok hozamáról szóló szokásos táblázatunkat (16. oldal), miután a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) új kategóriába sorolási rendszert készített. A régi rendszernél, amelyben lényegében csak ötféle alapot találunk (részvény, kötvény, vegyes, pénzpiaci és ingatlan), az új sokkal részletesebb, körülbelül kétszer annyi kategóriával.
A régi pénzpiaci alapok helyett megkülönböztetnek ezentúl likviditási alapokat, amelyekben az ugyanúgy kötvény jellegű befektetések átlagos hátralevő futamideje maximum három hónap lehet, továbbá pénzpiaci alapokat, ebben az új-régi kategóriában már egy év a maximális futamidő. Az eddigi kötvényalapok rövid és hosszú kötvényalapokra bomlanak, az előbbinél 1–3 éves, az utóbbinál három év feletti átlagos futamidő megengedett a portfólióban. A vegyes alapokat a „kötvénytúlsúlyos” és a „kiegyensúlyozott” jelzők differenciálják a jövőben, az első kategória tagjai maximum 30, a másodikéi 30 és 70 százalék közötti arányban tarthatnak részvényt.
A részvényalapokat a „részvénytúlsúlyos” és a „tiszta részvényalap” kategóriába sorolták át, az előbbinél 70–90, az utóbbinál 90 százalék feletti a részvények aránya. Végül az eddigi ingatlanalapokat „ingatlanforgalmazó” és „ingatlanfejlesztő” kategóriákba osztják, a kettő közül momentán az előbbi a jellemző a piacon. A különbség, hogy a forgalmazókban csak maximum 30, a fejlesztőkben maximum 60 százalék az építés alatt álló, így kockázatosabbnak számító objektumok hányada.
Újként bevezették még a tőkegarantált alapok kategóriáját és a származtatott alapokét, az utóbbiból jelenleg egy sincs a piacon. A többi konstrukció, amely egyik kategóriába sem fér bele – mert például befektetési politikája nagyon tág keretek között változhat –, „egyéb, be nem sorolt” alapnak nevezheti magát. (Ilyet kettőt találtunk, az Aegon MoneyMaxxot és a Hunnia Kamatvadászt.)
Míg eddig volt hazai és nemzetközi részvény, hazai és nemzetközi kötvény stb., ezek a kitételek megszűnnek, de bevezetnek egy teljesen új ismérvet a devizális és földrajzi kockázatok jelzésére. Egy konkrét példa a névsor elejéről: az Aegon nemzetközi alapjai eddig a „nemzetközi kötvény” és „nemzetközi részvény” megnevezéseket használták. Ezentúl az előbbi „hosszú kötvényalap” lesz „globális/EUR, USD” földrajzi és devizális kockázati kitettséggel, az utóbbi pedig „részvénytúlsúlyos alap” szintén „globális/EUR, USD” kitettséggel.
Az új kategóriák használata és főleg meghonosodása a köztudatban valószínűleg évek kérdése lesz. Korábban az is sokáig tartott, hogy az eddigi kategóriák nevei, tehát a kockázatokra való egyértelmű utalás beépüljön az alapok elnevezésébe. Most az alapok hivatalos nevének megváltoztatása – amihez PSZÁF-engedély kell – feltehetően szintén nem megy majd egykönnyen, bár ezt a Bamosz nem is írta elő tagjai számára.
