Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ahogy közeledik a közgyűlési szezon, egyre több tőzsdei társaság esetében válik ismertté, mekkora osztalékot szándékoznak fizetni tulajdonosaiknak a tavalyi év után. A tőzsdén maradt cégek közül idén ugyan a korábbiakhoz képest meglehetősen lecsökkent azok száma, amelyek árfolyamukhoz képest érezhető nagyságú osztalékkal teszik vonzóbbá papírjaikat a befektetők számára, de azért még mindig maradt néhány. Igaz, ez évtől a magánszemélyeknek kevésbé éri meg ilyen részvényeket vásárolni, hiszen január elsejétől a korábbi 20 százalék helyett immár 25 százalék forrásadó terheli az ilyen típusú kifizetéseket.
A várható bruttó osztalék alapján jelenleg négy-öt olyan cég van, amely a részvénye árfolyamához képest az egyéves állampapírhozamhoz (7,2 százalék körüli) mérhető nagyságú kifizetést tervez a közgyűlési előterjesztések, illetve az elemzők becslései szerint. A ranglistát elvileg az Antenna vezetheti, igaz, itt még nincs elfogadott osztalékjavaslat, az elemzők azonban a jelenlegi tőzsdei ár akár egytizedére rúgó kifizetést sem tartanak elképzelhetetlennek a cég részéről. Persze az Antenna árazásánál figyelembe kell venni, hogy a kifizetés egyszeri – a Vodafone-eladásból származó bevétel teremti meg hozzá az alapot –, s a cég jelenlegi tőzsdei árában a várható privatizációs ár legalább akkora szerepet kap, mint a várt osztalék nagysága.
A hosszú távon viszonylag stabil osztalékfizetőnek vélt papírok közül az Elmű és a Démász még mindig viszonylag kedvező kifizetési aránnyal kecsegtet, előbbi 9,67, utóbbi 8,36 százalékát fizeti jelenlegi tőzsdei árának. Ugyanakkor az osztalékra spekulálók szeme előtt intő példaként ott lebeghet az Émász, hiszen a miskolci áramszolgáltató annak ellenére sem tervez kifizetést, hogy részvényenkénti eredménye meghaladta a 800 forintot, s így bőven telt volna rá. A hagyományosan magas osztalékot fizető Zwack hozama is meghaladja az állampapírokét, közel 8,8 százalékos a csütörtöki záróár alapján.
Viszonylag jó osztalékfizetőnek bizonyulnak a blue chipek is. Az OTP 2,2 százalékos, a Richter 1,9 százalékos osztalékhozama kellemes pluszbevétel az alapvetően árfolyam-emelkedésre játszó vásárlóknak. A Molnál az elemzők 150–200 forintos osztalékjavaslatot sem tartanak elképzelhetetlennek, ez 1–1,3 százalékos hozamot jelentene. A blue chipek közül persze a Matáv viszi a prímet, a 70 forintos osztalék a 900 forintos árhoz képest áramszolgáltatókhoz méltó hozamot jelent. Az viszont mindenképpen óvatosságra int, hogy a távközlési cégnek az eredménytartalékához kell nyúlnia a tavalyi profitot meghaladó kifizetéshez. A BorsodChemnél ugyan még nincs osztalékjavaslat, viszont ha a kifizetés annyival nő, mint a profit, akkor a 150 forintot közelítő összeg sem tűnik irreálisnak, ami szintén viszonylag magas arány az árfolyamhoz képest.
Egyébként amúgy nem árt az óvatosság, s kizárólag az idén fizetendő osztalék alapján beárazni egy-egy papírt könnyelműségnek bizonyulhat. Kérdés ugyanis, hogy a kifizetés után mennyit esik vissza a papír árfolyama, azaz mennyit veszít a részvényes a réven ahhoz képest, amit nyerhet a vámon. A kifizetés utáni árfolyamot hosszú távon nyilván a következő évekre vonatkozó kifizetési várakozások is mozgathatják, míg az az előtti árfolyamba bőven beépülhet – akár túl korán is – az osztalék. Ráadásul a stabil osztalékfizető papírokat elvileg illene kötvényekhez hasonlóan árazni, tehát a legutolsó osztalékfizetés óta eltelt időt is figyelembe venni az árazásnál, nem pedig az egyszerű osztalék/árfolyam mutatót használni.
Bármelyik árazást is tartsák a befektetők üdvözítőnek, egy biztos. A csökkenő kamatszint és a várható osztalékok emelkedése mindenképpen az osztalékfizető részvények felértékelődését eredményezi.
