Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ÁPV Rt. idén értékesíti még megmaradt tőzsdei részvényeinek jelentős részét – nyilatkozta a múlt héten Vági Márton vezérigazgató. Ez azonban várhatóan már nem jelent nagy változást az érintett cégek életében, a társaságok jelentős részénél ugyanis már annyira lecsökkent az állami tulajdon, illetve szavazati jog aránya, hogy az újabb eladások már nem befolyásolják érdemben az irányítás erőviszonyait. Az egyetlen kivételt ez alól az Antenna Hungária jelenti, a műsorszóró cég többségi csomagját ugyanis vélhetően szakmai befektetőnek szánják. Ezért itt az eladás egyben nyilvános vételi ajánlatot is maga után vonhat, s ezt akár egy tőzsdei kivezetés is követheti.
Érdekesen alakul majd át viszont az FHB irányítási struktúrája az újabb eladással. A jelzálogbank ugyan függetlenebbé válhat A sorozatú részvényei több mint 50 százalékának eladásával, ha arra a tőkepiacon kerül sor, s nem egy szakmai befektetőnek történik. A cég életét meghatározó stratégiai döntésekkor azonban eddig sem annyira az A, hanem a B sorozatú, szavazatelsőbbségi részvények többségére volt szükség (ezen részvények tulajdonosainak többségi szavazata is kell bizonyos döntések meghozatalához). Ezek nagy része azonban – pontosan 588 ezer 570 darab a 800 ezerből – már a 2003-as év végi eladáskor elkelt, a CIB, az IEB, az ÁB-Aegon és az Allianz Biztosító jegyezte le őket, nagyjából egyenlő arányban.
A legnagyobb falat – legalábbis értékben – a Mol maradék állami részvénycsomagjának eladása lesz, ez azonban érdemben nem módosítja az olajipari társaság irányítását. A tavalyi értékesítéssel ugyanis (amikor az állami tulajdonrész 25-ről 12 százalék közelébe csökkent) gyakorlatilag elolvadtak az állami tulajdonos előjogai. Ezeket már inkább az elsőbbségi részvény, semmint a nagy tulajdon biztosítja. A Mol alapszabálya egyébként speciális megkötéseket tartalmaz, egyetlen tulajdonos sem gyakorolhat 10 százaléknál nagyobb szavazati jogot a cég közgyűlésén. Ez a korlátozás 2009. december végéig védi a Molt egy esetleges felvásárlási kísérlettel szemben, akkor azonban ki kell majd venni ezt a védelmi vonalat az alapszabályból.
A Molhoz hasonlóan egyébként a tavaly átváltható kötvényekkel privatizált Richtert is alapszabályi korlátok védik a felvásárlásokkal szemben, a gyógyszercégnél 25 százalékban maximált a leadható szavazatok nagysága. Igaz, itt a 25 százalékos korlát törlődik, ha valaki nyilvános ajánlat során 75 százaléknál nagyobb részesedést szerezne. Erre azonban az állami részvényekre szóló kötvények 2009-es lejárata előtt – tekintve, hogy addig az állam vélhetően megtartja pakettjét – aligha nyílik lehetőség.
