A BÉT történetében példátlan ütemű eredménynövekedésről adtak számot az A kategóriában szereplő társaságok, összesített adózott eredményük tavaly óta 78,8 százalékkal, 365 milliárd forintra nőtt. A Mol 42 milliárdról 153 milliárdra, az OTP 68 milliárdról 101 milliárdra növelte profitját, e két cég nélkül (amelyek az összesített profit 70, a növekedés 89 százalékát adták) a bővülési ütem szinte „normális”, alig 18 százalékos.
A cégek közül a Fotex (–688 millió), a Synergon (–85 millió) a NABI (–2,3 milliárd) és a Pannonplast (–1 milliárd) zárt veszteséggel szeptember végén. A két „kisebb” blue chip közül a Richter (28 milliárd) eredménye valamennyivel nőtt, a Matávé viszont ötödével (41 milliárdra) csökkent. A többiek közül az Antenna (1,6 milliárd) a Vodafone-eladás révén megötszörözte, a Danubius (2,6 milliárd) főként a devizahitelei miatt megnégyszerezte, az FHB (5,7 milliárd), a TVK (6,7 milliárd) és a BorsodChem (12,9 milliárd) normál működéséből megduplázta eredményét. A számokból kitűnik az is, hogy a 22 tőzsdei cég együttesen 70 milliárd forint adót fizet (az év végéig persze többet), ami az adó előtti profitjuk 15,7 százaléka. A hatékonysági kényszert jelzi, hogy a cégek egy év alatt 93 ezerről 90 ezerre csökkentették alkalmazottaik létszámát.
A számok arra utalnak, hogy a pénteken 14 100 ponttal új BUX-rekordot elért magyar tőzsde – az idei 52 százalékos emelkedés után – még mindig nem szakadt el a cégek eredményétől, hiszen a 78 százalékos profitnövekedés miatt az árfolyam/nyereség (P/E) hányados ma alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor. Persze, az azért rejt magában némi veszélyt, ha egy ország tőzsdéjén két papír adja a kapitalizáció és a likviditás kétharmadát.
