Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A monetáris tanács mai ülésén a piaci szereplők többsége szerint ismét farigcsál majd egy keveset a jegybanki alapkamaton, az elemzők többsége szerint ezúttal is 50 bázispontos csökkenés következik. Ez ugyan önmagában nem sok, azonban a tavaly novemberi drasztikus, 300 bázispontos emelés után ez már hatodik ilyen lépés lesz a jegybak részéről, s a folyamat várhatóan nem áll meg. A kamatvágás általában a kötvények hozamának a csökkenését, s azok árfolyam-emelkedését vonja maga után.
A hozamcsökkenés a klasszikus elméletek szerint elvileg jót tesz a részvénypiacnak is, a stabil osztalékot fizető részvények árfolyamának pedig mindenképpen. Az egyre alacsonyabb kamatok ugyanis szép lassan vonzóbbá tehetik a papírok után járó osztalékokat, kérdés, mennyire. Az osztalékkal szemben ugyanis egy kötvény (Magyarországon jellemzően államkötvény) kamatszelvényének jóval nagyobb vonzereje van, annak kifizetése elvileg biztosabb s kiszámíthatóbb.
Stabilan, árfolyamához képest magas osztalékot fizető részvény viszonylag kevés van a Budapesti Értéktőzsdén. Ilyenek az áramszolgáltatók papírjai, azonban ezek száma épp a napokban jelentősen csökken (az E.On Titászt fő tulajdonosa már eltüntette a parkettről, az E.On Dédász és az E.On Édász esetében még munkálkodik rajta), hosszú távon az Elmű, az Émász és a Démász maradhat.
Jól fizető részvény volt az elmúlt években a Globus és a Zwack is, mindkettőt ennek megfelelő árfolyammal honorálta is a piac. A Zwack az elmúlt öt évben például stabilan 750 forintot fizetett részvényenként, a Globus – korrigálva a részvényfelaprózás hatásával – 150-ről emelte folyamatosan 400 forintra osztalékát. Igaz, a konzervcég a tavalyi év után megszűnt stabil fizetőnek lenni – idén inkább bónuszrészvényt osztanak –, s ez meg is látszott a papírok árfolyamán (tavasz óta 30 százalékkal értékelődtek le). Az áramszolgáltatók elvileg kiszámíthatóbbak kellene legyenek, egyetlen nagy ellenségük az állami árszabályozás – 2000-es eredményük, s osztalékuk pont ilyen jellegű problémák miatt esett vissza drasztikusan. Az elmúlt évben – növekedési lehetőségei beszűkültével – a jó hozamú papírok közé sorolódott a Matáv is, kérdés, megtartja-e ezt a tulajdonságát, vagy esetleg a fő tulajdonos ismét változtat elképzelésein.
Az osztalékért vásárolt részvények nagy problémája, mi történik árfolyamukkal a szelvények levágása után. Hatékony piacon a szelvényvágást követően elvileg nem kéne, hogy a levágott osztalék mértékénél jobban csökkenjen árfolyamuk, azonban a tapasztalat mást mutat. Ennek oka talán abban keresendő, hogy a részvényesek sokszor extra juttatásként élik meg a kifizetett osztalékot (hatékony piacon elvileg mindegy lenne, a pénz benne marad-e a cégben, vagy sem), s így az osztalékszelvény különös csáberőt kölcsönöz az adott részvénynek. A piac rendszerint a kifizetésre váró osztalékot örökjáradékként árazza be, így a részvény árfolyama sokszor közvetlenül is az éppen aktuális kamatszint s az osztalék függvényévé válik. A szelvényvágás után ez a vonzerő sokszor semmivé foszlik, a papír tehát érdeklődés híján nagyobbat is zuhanhat.
Ha elfogadjuk, hogy a szelvényvágás előtti időszakban a befektetők egyik szeme az osztalékon, másik a banki kamatokon, akkor egyértelmű, hogy a folyamatos kamatcsökkenés felértékeli majd a jól fizető részvényeket. A piac a ma várható kamatvágáson felül még nagyjából 50–100 bázispontot árazott be a hozamokba jövő május–júniusig. Ennél azonban vélhetően nagyobb csökkenésre lenne szükség, hogy az ilyen típusú részvények megítélése drasztikusan változzon.
