Nemcsak a tőzsdei bevezetés, a részvények tőzsdei kivezetése is pénzébe kerülhet, ha nem is kibocsátónak, de fő tulajdonosának mindenképpen. A Budapesti Értéktőzsde bevezetési és forgalomban tartási szabályzatának tőzsdei kivezetésről szóló rendelkezéseit ugyanis úgy alkották meg, hogy a papírok ne tűnhessenek el a tőzsdei forgalomból anélkül, hogy a kisrészvényeseknek lehetőségük lenne a kiszállásra. Ennek érthető okai vannak, egy-egy részvény értékét ugyanis befolyásolja forgalomképessége (hangsúlyozottan nem jogi értelemben), likviditása, amely rendszerint a tőzsdei kivezetés után jelentősen csökken. Ráadásul az intézményi befektetőknek sem mindegy, hogy tőzsdei vagy tőzsdén kívüli terméket tartanak portfóliójukban.
A részvények kivezetési eljárásának – már ha az nem egyéb ok, például felszámolás miatt következik be – alapvetően két fajtája van. Az egyik kapcsolódik egy, a tőkepiaci törvény szerint megtett nyilvános vételi ajánlathoz. Itt az eljárás viszonylag egyszerű a nagytulajdonosok számára. Ha a nyilvános vételi ajánlattal 90 százalék fölé nőtt befolyásuk, akkor a tőzsde elhagyásához nem is kell újabb ajánlatot tenni, a kivezetés ugyanis kapcsolódik a kiszorításhoz, amikor a nagytulajdonos automatikusan megveszi a tulajdonába nem került részvényeket. Ha nem szorít ki a nagytulajdonos – igazodva a tőkepiaci törvény szabályaihoz –, akkor is kivezetheti a papírokat a tőzsdéről, csak biztosítani kell a kisebbségi részvényeseknek, hogy felajánlhassák számára megvételre részvényeiket. Előfordulhat, hogy nem tudja az ajánlattevő átlépni a 90 százalékos küszöböt, azonban ha 33 százalék fölé kerül az ajánlattal, még akkor is kedvezőbb helyzetben van, mint nyilvános ajánlat nélkül. Ekkor már úgynevezett tőzsdeajánlatot kell tennie a kivezetéshez, azonban ebben bizonyos feltételek teljesülése esetén elég csak 15 napig lehetőséget adni a kisebbségi részvényeseknek papírjaik felajánlására.
Ha nincs tőkepiaci törvény szerinti nyilvános vételi ajánlat, akkor csak a tőzsdei ajánlat szigorúbb változatának megtétele után távozhat a részvény a parkettről. Ennek szabályai hasonlóak a tőkepiaci törvényben leírt nyilvános vételi ajánlat szabályaihoz. Legalább 30, legfeljebb 45 napig kell biztosítani a felajánlási lehetőséget, a vételi árfolyam meghatározása pedig megegyezik a tőkepiaci törvényben leírt módszerrel. Azaz a kínált ellenérték nem lehet alacsonyabb, mint az ajánlattevő által a papírokért fizetett legmagasabb ár vagy az elmúlt 180 nap forgalommal súlyozott átlagárfolyama.
