Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Három hónapra évi 40 százalék, illetve évi 20 százalék - ehhez hasonló vonzó hozamokat mutat fel mostanában a befektetési alapok nagy hányada (lásd táblázatunkat a 16. oldalon). A részvényalapoknál a történelmi csúcsok közelében levő BUX index okozza ezt, a kötvényalapoknál pedig a tavaly november végi, decemberi hozamemelkedést, a híresen radikális jegybanki kamatemelést követő mélypontokhoz képest érzékelhető számottevő javulás. Így a legalacsonyabb teljesítményű kötvényalap is évi 10 százaléknál volt, de egyesek az évi 20 százalékot is túlszárnyalták február 19-e óta. Hasonlóképpen a pénzpiaci alapok is legalább évi 10-12, de sok esetben 12-13 százaléknál jártak.
Ennek ellenére a befektetők nem rohanják meg a múltbeli hozamadatok alapján az alapokat (ami persze helyes, hiszen egyedül a múltbeli adatok alapján nem érdemes döntéseket hozni). A márciusi mélypont óta kissé növekedett az alapok tőkéje, de ez elsősorban a pénzpiaci alapoknak, azon belül is főleg egy bank (az Erste) azóta véget ért akciójának volt köszönhető. Május 19-én az általunk nyilvántartott, forintban kibocsátott nyílt végű alapokban 773 milliárd forint volt, mindössze kétmilliárddal több, mint április végén.
Rendszerint évi 10 százalék feletti hozammal az ingatlanalapok igazán biztos pontot jelentenek a kínálatban, főleg ha tudjuk, hogy hozamuk nagy része fix, több évre előre megkötött bérleti szerződésekből származik. Így aztán az évi 10 százalék alá eső banki kamatok mellett talán ez a kategória válhat ismét befektetési favorittá, akárcsak tavaly tavasszal, az 5-6 százalékos kamatok időszakában. A befektetők azonban még nem gondolkodnak így, tőkéjük hónapok óta 60-62 milliárd forint között stagnál (csak az újonnan létrehozott Erste Ingatlan jelent némi növekedést). Talán még nem eléggé nagy a kockázatmentes befektetések és a feltétlenül kockázatosabb ingatlanalapok hozama között a különbség.
Hogy érdemes-e ezek után mostanában kötvényalapba pénzt fektetni, azt persze mi sem tudjuk. A háromszori kisebb jegybanki kamatcsökkentés folytatódására számít ugyan a piac, az év végére már egy számjegyű alapkamatot remélnek, de ez egyben azt is jelenti, hogy ez már beépült a kötvényárakba. Így akár a kamatcsökkentés bekövetkezése esetén sem biztos, hogy emelkedni fognak a kötvényárak.
A pénzpiaci alapok versenyeznek leginkább a bankbetétekkel - itt kérdés, lesz-e olyan banki kamatakció, ami inkább elszívja tőlük a pénzt, vagy sem. Ezen alapfajtánál a leginkább kiszámítható a hozam: a 11-11,5 százalékos rövid távú állampapírhozamokat csökkentve az évi 1-2 százalékos költségekkel, eléggé jól tudhatjuk, mire számíthatunk.
