Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Számításaink szerint március közepén, 742 milliárd forintnál volt a hazai (forintban kibocsátott, nyilvános) nyílt végű alapok tőkéjének mélypontja. Mintegy háromnegyed év zsugorodás után ekkortól lassú emelkedés vette kezdetét. A tőke már március egészében is lényegében stagnált, április első két hetében pedig egyértelműen a növekedés jelei mutatkoztak. Jelentős például a javulás az Erste Alpok Pénzpiaci Alap esetében, amely a bankcsoport dinamikus marketingmunkájának köszönhetően (Befektető, 2004. március 22., 13. oldal) márciusban 18, áprilisban – az akció lejárta után – pedig 2 milliárd forinttal növekedett. Ehhez azonban más pénzpiaci alapok is hozzátettek pár milliárd forinttal. A márciusban még közel 20 milliárd forintos csökkenést mutató kötvényalapok vagyona e hónapban stagnált, köztük az ország legnagyobb alapjával, az OTP Optimával, amelynek tőkéje körülbelül egy hónapja 250–252 milliárd forint között ingadozik. (Fénykorában az alap közel 500 milliárd forintot kezelt, azóta a piac egészéhez hasonló volt visszaesése.) Pár milliárd forintos növekedést értek el a hazai és a nemzetközi részvényalapok is, részben nyilván a részvényárfolyamok emelkedése miatt.
A befektetők a jelek szerint még mindig fordítva működnek. A múltbeli hozamokból ítélnek, ahelyett, hogy előre gondolkodnának – legalábbis ez a következtetés adódik abból, hogy éppen akkor állt meg a kötvényalapokból való tőkekimenekítés, amikor ezen alapok hozamai „helyrerázódtak”. Az utóbbi három hónapban már kivétel nélkül mindegyik kötvényalap hozama évi 10 százalék felett volt, a legjobbak éves szinten 20-30 százalékot tudtak felmutatni (lásd táblázatunkat a 16. oldalon). Nem csoda, hiszen az utóbbi hetekben a kétszeri jegybanki kamatcsökkentés előtt és után egyes állampapírok hozama 1–1,5 százalékponttal is mérséklődött, ami többszázalékos egyszeri árfolyamnyereségként jelentkezik a többéves kötvények árfolyamában. Ebből azonban nem következik az, hogy a következő hónapokban is hasonlóan magas lesz a hozamuk – csak akkor várható ez, ha az általános kamatszint tovább csökken, az állampapírok hozamával együtt.
Más oldalról azt mondhatjuk, hogy az alapok most visszanyerték annak egy részét, amit november végén-decemberben a hirtelen meglóduló hozamok következtében elveszítettek. Visszanyerni pedig még mindig bőven van mit: ha fél évre tekintünk vissza, a kötvényalapok hozama már mínusz 7 és plusz 7 százalék között szóródik (a lista pozitív végén az inkább a pénzpiaci alapokhoz közel álló, rövid futamidejű állampapírokat vásároló alapok vannak). A pénzpiaci alapok alacsony kockázatukból kifolyólag már ebben az időszakban is kiheverték a tavaly év végi sokkot, itt 7 százalék alatt egyetlen konstrukció sem volt. Stabilan jó, általában bőven évi 10 százalék feletti hozamokat értek el az ingatlanalapok, bármilyen időtávra nézzük (tőkéjük viszont január óta nagyon lassan ugyan, de csökken).
Ha jobban az adatok mögé nézünk, azt látjuk, hogy áprilisban ugyan 10 milliárd forinttal nőtt a vizsgált alapok tőkéje, ebből azonban csak 4 milliárd a friss pénz, a többi az értékpapírok árfolyamváltozásából adódó növekedés. Eszerint a pénzpiaci alapokba bő ötmilliárd forintnyi tőke érkezett (ennek fele az Erste Alpokba), 750 millió forintot a nemzetközi részvényalapokban is elhelyeztek, az összes többi alapfajtánál szerény pénzkivonás volt tapasztalható.
