Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Míg januárban 52, februárban 63 milliárd forintot vontak ki a befektetők a forintban kibocsátott hazai nyílt végű befektetési alapokból, addig március első felében már csak 17,5 milliárdra rúgott ez az összeg. Sőt, október óta gyakorlatilag először fordult elő (egyetlen januári naptól eltekintve), hogy már volt olyan nap, amikor pozitív volt az alapok tőkeáramlásának egyenlege. Valamelyest javult tehát a tavalyi - júniusi, majd november végi-december eleji - drasztikus kamatemelések hatására kialakult tendencia, bár ünneplésre még semmi ok.
Részletesebben a számok mögé pillantva, a tőkemenekítés nagy vesztesei, a kötvényalapok még mindig a befektetők feketelistáján vannak, tőkéjük változatlanul csökken, de legalább valamivel kisebb mértékben: a februárban jellemző napi 2-3, sőt néha 4 milliárd forint helyett az utóbbi időben már csak napi 1-2 milliárd forintot visznek el tőlük. A csökkenés mérséklődésének másik oka a jelek szerint egy bank akciójának köszönhető. A számottevő növekedésre képes egyetlen csoport ugyanis a pénzpiaci alapoké volt, azon belül is szinte kizárólag az Erste Alpok Pénzpiaciba fektettek márciusban friss tőkét a befektetők, mintegy 8,5 milliárd forintot.
Ebbe az alapba egyébként már februárban is 4, januárban pedig 2,4 milliárd forint érkezett. A pénzintézet honlapját meglátogatva könnyen rájöhetünk, hogy a növekedés okát nagy valószínűséggel a marketingpolitikában találhatjuk, hiszen február 9-től március 31-ig az egyes Erste-alapok jegyeit vásárló befektetők között nyereményeket sorsolnak ki (például utat a Maldív-szigetekre).
Mivel a hazai befektetők az utóbbi időben végképp kockázatkerülőnek bizonyultak, az akcióra ráharapók számára kézenfekvő lehet a legalacsonyabb kockázatú alap választása (a pénzügyi csoport többi alapjának tőkéje nem változott lényegesen). A folyamatot segíthette, hogy az alap az utóbbi fél és egy évben hozamban az első volt a pénzpiaci alapok kategóriájában (lásd táblázatunkat a 16. oldalon).
Az alapok többsége azonban csak vegetál. Pedig a kötvényalapok hozama az utóbbi három hónapban már nem volt olyan siralmas, mint korábban, egyikük sem mutatott veszteséget, sőt a legjobbak évi 10-11 százalék fölé küzdötték fel magukat. A részvényalapok a rekordokat döntögető részvényáraknak köszönhetően igen vonzó, évi 40-60 százalékot is elérő hozamokkal dicsekedhetnek, ráadásul nemcsak az utóbbi három hónapban, hanem egy évre visszatekintve is. Ezt azonban a befektetők inkább kiszállási jelként értékelik, januárban is, februárban is 1-1 milliárd forintot vontak ki ebből a csoportból. A nemzetközi részvényalapokba lassan, de biztosan áramlik egy kis pénz, de csak havonta pár száz millió forint, ugyanakkor hozamaik igen vegyesek. A részvényárakon kívül a forintárfolyam is erősen befolyásolja teljesítményüket, az utóbbi hetekben tapasztalható „visszaerősödése” nyilván nem tett jót nekik.
A tőkecsökkenés az ingatlanalapokat is elérte. Januárban még kisebb összegű friss pénz is érkezett hozzájuk, februárban és márciusban már néhány száz millió forint távozott, pedig hozamuk majdnem folyamatosan évi 10 százalék felett van, sőt néha rövid távon az évi 14-15 százalékot is eléri. A 2003-as év sikertörténetét jelentő konstrukciók egyelőre vígan ki tudják fizetni a befektetőket a befolyó bevételekből (bérleti díjakból), és sok milliárd forintnyi likvid tartalékuk is van, így ingatlaneladásokra várhatóan nem fognak egyhamar rákényszerülni - ha pedig az általános kamatszint ismét csökken, várhatóan ismét népszerűek lesznek (akárcsak a többi alap).
