Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csak februárban (25-éig) újabb ötvenmilliárd forinttal csökkent a hazai nyílt végű befektetési alapokban levő vagyon összértéke, a múlt héten is napi 2-3 milliárd forintot vontak ki a befektetők. A jelenség oka minden bizonnyal egyszerre kereshető abban, hogy a viszonylag magas banki kamatok, állampapírhozamok elszívják a megtakarításokat, és abban, hogy az alapok többsége hónapok óta csak igen gyatra, sokszor mínuszos hozamokat tud felmutatni. A november végi–december eleji hirtelen, általános hozamemelkedés óta azonban az alapok egy része már kissé magához tért, csak ez a – legalább három hónapra szóló – hozamtáblázatokban még alig látszik.
Az állampapírhozamok ugyanis november végéhez, illetve december nagy részéhez viszonyítva máig sem csökkentek, sőt. Decemberben – amikor a kedélyek már kissé lenyugodtak a jegybanki kamatemelés után – a piac még inkább túlzottnak tartotta a jegybank lépését, és a rövid távú állampapírhozamok is inkább kicsivel az alapkamat alatt maradtak. Azóta a piac alighanem belátta, hogy nincs esély a kamat rövid távú csökkenésére, sőt, emelés sem kizárt. Így az utóbbi két hónapban az ötéves kötvények hozama például egy százalékponttal, a 3–12 hónapos kincstárjegyeké pedig nagyjából fél százalékponttal emelkedett.
Bár a rövid távú árfolyammozgások torzító hatása miatt általában nem tanácsos, ezúttal kiszámoltuk az alapok egy- és kéthavi hozamát is, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a magas kamatkörnyezetben hogyan teljesítenek a kötvény- és a pénzpiaci alapok. Az eredmény felemás. Mivel már egy százalékpontos hozamemelkedés is az árfolyam többszázalékos esését idézi elő a többéves kötvényeknél, a kötvényalapok hozama ezekre az időtávokra is mínuszos volt, vagyis januárban, februárban többségük újabb mérsékelt veszteségeket szenvedett el. A legjobb, évi 6-7 százalékos hozama még annak a két kötvényalapnak volt, amelyek a legkevésbé kötvényalapok: a pénzpiaci alaphoz nagyon hasonló OTP Optimáé és Budapest (I.) Állampapíré. A többi konstrukció legjobb esetben is nulla körüli hozamot ért el.
A pénzpiaci alapoknál már sokkal derűsebb a kép. Az utóbbi egy-két hónapban néhány kivételtől eltekintve évi 7–11 százalék közötti volt a hozamuk, különösen egy hónapra sokasodtak a 10-11 százalékos értékeket is mutató konstrukciók. Nem csoda, a rövid lejáratú kincstárjegyeknél félszázalékos hozamemelkedés sem jelent túl sokat az árfolyamban.
Alapkezelők szerint akkor várható a trend megfordulása, az alapok népszerűségének növekedése vagy legalább hanyatlásuk megállása, ha a múltbéli hozamok ismét összemérhetők lesznek a banki kamatokkal. (A befektetők jelentős része ugyanis – teljesen helytelenül – a múltbeli hozamokat veti össze a jelenlegi, a jövőre vonatkozó banki kamatajánlatokkal.) Erre egyelőre csak a pénzpiaci alapoknál mutatkozik némi esély, ráadásul ezeknél eddig is mérsékeltebb volt a tőkekivonás. A kötvényalapok hozama, még ha nem is változik érdemben az általános állampapír-piaci hozamszint, csak újabb pár hónap múlva lehet igazán vonzó. Ha pedig újabb jegybanki kamatemelés vagy más esemény miatt a hozamok tovább emelkednek, a gödör alja beláthatatlan távolságba kerül.
Az alapkezelők teszik a dolgukat – főként kötvényeket vásárolnak a kötvényalapokba, kincstárjegyeket a pénzpiaci alapokba –, munkájuk eredményét azonban most elsősorban a piaci hangulat befolyásolja, kevésbé az egyéni teljesítmények.
A pénzkivételi hullám már elérte az ingatlanalapokat is, bár még csak csekély összeget, valamivel kevesebb mint 200 millió forintot vettek ki belőlük a befektetők. Pedig hozamuk stabil, legalább évi 9–12 százalék, de a magas kamatokkal már ők is nehezen tudnak versenyezni. Érdekes kérdés, mi lesz, ha a vagyonuk hirtelen erőteljesen zuhan, hiszen akkor – lásd ingatlanok kényszerértékesítése, a visszaváltások esetleges felfüggesztése – komoly veszteség érheti a befektetőket. Ha viszont a kamatok visszaesnek, 11-12 százalékos hozamokkal igen versenyképesek lesznek, hiszen az ingatlanok bérleti díjára a pénzpiaci fejlemények rövidebb távon alig hatnak.
