Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Állami részesedés és alapszabályi megkötések, gyakorlatilag ez a két fontos védőbástyája van a Mol és a Richter menedzsmentjének. Az egyik idén megdőlni látszik, hiszen az ÁPV Rt. épp a múlt héten értékesítette Mol-részvénycsomagjának jelentős hányadát, s a tervek szerint még ez évben a 25 százalékos Richter-pakett is piacra kerülhet. Kérdés, hogy az állami csomagok értékesítésével mennyire válhatnak felvásárlási célponttá a - legalábbis szakmai befektetőktől - független társaságok.
A Molnál az alapszabályi védelmet elsősorban a szavazati jog 10 százalékban való maximalizálása jelenti. Az állam a tulajdonában lévő B sorozatú részvénnyel (aranyrészvénnyel) emellett számos kiváltságot élvez mint tulajdonos. Sok, a társaság életére fontos hatással lévő döntéshez pont a B sorozatú részvények igenlő szavazata szükséges, ezenkívül a szabályozás arról is szól, hogy 25 százalék felett és alatt hány igazgatósági és felügyelőbizottsági tagot delegálhat az aranyrészvényes. A múlt heti részvényeladással ugyan tulajdonosi részesedése csökkent a magyar államnak, az aranyrészvény miatt azonban extra jogosítványai maradtak.
A Mol alapszabálya rendelkezik arról, hogyan szerezhet egy részvényesi csoport az államon kívül is 25 százalékot meghaladó részesedést - nyilvános vételi ajánlatot kell tennie az elmúlt egy év legmagasabb tőzsdei árfolyamán -, ez azonban egyelőre kevéssé fontos. Bár a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint ha egy ajánlattevő a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó részesedést szerez ajánlatával, a felvásárolt cég alapszabályának szavazati jogokat korlátozó rendelkezései automatikusan hatályon kívül kerülnek, ez alól azonban enged kivételt. Mégpedig az olyan társaságok esetében, amelyek alapszabálya már a pénzügyi salátatörvény 2001-es hatálybalépésekor tartalmazta az ilyen rendelkezéseket - ilyen például a Mol is. Itt az EU-csatlakozást követő ötödik év végéig (tehát 2009. december 31-ig) érvényben marad egy ajánlattétel után is a korlátozás. Az olajipari társaság menedzsmentjének így egyelőre nincs félnivalója attól, hogy egy befektetői csoport ténylegesen átvehetné a hatalmat a cég felett. Sőt, ha a fennmaradó állami tulajdonrészt is eladják, azzal inkább a menedzsment válik még függetlenebbé, hiszen a tulajdonosi struktúra s a szavazati jogok a korábbiaknál szórtabbá válnak. A függetlenség megőrzésére persze a hosszú távú recept - hiszen 2010 is eljön egyszer - vélhetően a Molnál is az OTP-nél már megvalósult rendszer lehet.
Nevezetesen a minél jobb eredmények és egy stabilan emelkedő részvényárfolyam, amely megfelelő védelem a felvásárlással szemben.
Nem ennyire rózsás a Richter helyzete. A gyógyszercég alapszabályának megalkotói ugyanis lazábban jártak el, mint a Mol esetében. Ők nem a szavazati jogok korlátozásában, hanem a minimális vételi árfolyam feltornászásában látták a megfelelő védelmi eszközt. A jelenlegi rendelkezések szerint a Richterben 25 százalékot meghaladó részesedést csak nyilvános vételi ajánlattal lehet szerezni, ennek árfolyama azonban nem lehet alacsonyabb, mint az elmúlt 180 nap tőzsdei átlagárának 150 százaléka. Az első ránézésre komoly védmű azonban még idén összeomolhat. A tőkepiaci törvény előírásai alapján ugyanis ha a vételi ajánlattétel küszöbértékére és az árfolyamra vonatkozóan az alapszabály a törvényhez képest eltérő szabályokat tartalmaz, akkor azokat 2004. június 30-ig kötelező hatályon kívül helyezni.
Így az állami részvénycsomag eladása után a Richter egyértelműen felvásárlási célponttá válhat egy olyan iparágban, ahol a folyamatos fúziók, cégegyesülések és -felvásárlások a mindennapokhoz tartoznak. Bár az emelkedő részvényárfolyam itt is védelmet nyújthat, az azonban kérdéses, hogy ez elegendő-e a függetlenség megőrzéséhez.
