Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly és tavalyelőtt év végén négy, úgynevezett garantált alapot hoztak létre, hármat a K&H Alapkezelő, egyet pedig a CA Alapkezelő. Ezek a konstrukciók úgy működnek, hogy a tőke visszafizetésére, valamint sokszor egy minimális hozamra is egy bank (K&H, illetve HVB) garanciát vállal. Ez általában valamivel a betéti kamatok alatt marad, sőt a CA-nál nulla, de cserébe a befektetők részesednek a nagy nemzetközi tőzsdék emelkedéséből. Ha ugyanis e tőzsdék fő indexeinek növekedése egy bizonyos szintet meghalad, akkor a minimálisnál magasabb hozam jár (ezt technikai okokból azonban maximálják is, lásd táblázatunkat a 14. oldalon).
Amint a K&H Alapkezelő által közölt kiinduló értékekből kiszámolható, a három eddigi garantált alap közül kettő egyelőre jól, a minimumnál jobban áll, a harmadiknál pedig csak a minimális hozam járna, ha a pénteki állapot szerint számolták volna fel az alapot.
A számolgatásra azért van szükség, mert a befektetési jegyek értékét mutatni hivatott egy jegyre jutó nettó eszközérték ebben az esetben félrevezető, vagy legalábbis nem árul el mindent, az állampapírhányad miatt. Az alapok ugyanis azt csinálják, hogy tőkéjük nagyobb részét, körülbelül 80-90 százalékát állampapírokba fektetik, pont annyiba, amennyinek a fix hozama a lejáratig fedezi a tőke és a minimálisan garantált hozam kifizetését. (A garanciavállaló bankok kockázata tehát elhanyagolható.) A maradékból az alap költségein túl részvényindex-opciókat vásárolnak valamely nemzetközi tőzsdén.
Ezek esetleges nyereségéből fedezik azután a pluszhozamot, ha jár.
Ebből következik, hogy a nettó eszközértékben összekeveredik az állampapírok és az opciók értéke. Az állampapírokról ugyan tudjuk, hogy mennyit fognak érni lejáratkor, de a nettó eszközérték megállapításának szabályai miatt értékük menet közben is ingadozik. Az utóbbi időben főleg esett, ami a közismerten igencsak megugrott hazai kamatszint következménye. Ezért a nettó eszközértékek folyamatosan alacsonyak (alaponként 8900 és 10 200 forint közöttiek egy-egy 10 ezer forintos befektetési jegyre), miközben a legszerencsésebb helyzetű alap bő két év múlva legalább 12 100 forintot fizet, ha a nemzetközi tőzsdék addig nem esnek.
Amint a szóban forgó, táblázatunkban látható nemzetközi indexek emelkedéséből kiszámolható, a péntek kora délutáni állapot szerint az első Fix Plusz-alap csupán 4,5 százalékos, nem évesített hozamot ért volna el a részvényindexek növekedése miatt. Ez úgy jön ki, hogy a négy index átlagosan 13,6 százalékkal nőtt, de ennek csak a 33 százaléka jár - ennyi az előre meghatározott „részesedés”, a másik fontos paraméter a minimális és a maximális hozam mellett. Így ott a jelenlegi állapot szerint - hangsúlyozottan elvileg - csak a minimális, garantált, 18 százalékos hozam járna.
A Fix Plusz 2 befektetői jártak eddig a legszerencsésebben a részvénypiaccal. Az alap jókor indult, amikor a nagy európai, amerikai és japán tőzsdék mélypontjuk közelében jártak. Az alap indexei átlagosan 26 százalékos pluszban állnak azóta, aminek ebben az esetben a 80 százaléka, összesen 21 százalék járna (az indexemelkedésből való részesedés itt 80 százalék). Ez a 12 százalékos minimális hozamhoz képest figyelemre méltó plusz, persze a lejáratig még van majdnem két és fél év. Ehhez képest meglepő, hogy a tőzsdén rendszerint csak 9000 forint körül van a papírra vételi ajánlat, a szórványos kötések is ekörül születtek.
A Fix Plusz 3 minimális hozama mindössze 8 százalék volt, mivel nagyon alacsonyak voltak a kamatok akkoriban. Az alap a család második tagjához hasonlóan számolva 9 százaléknál tartott pénteken, kicsivel a minimum felett. Ez ugyanakkor a leghosszabb futamidejű konstrukció, itt a legnagyobb a kockázat, hiszen csak 2007-ben jár le.
Az idén a befektetők tömegesen fordulnak el a hagyományos, nyílt végű befektetési alapoktól, ma is naponta pár milliárd forinttal csökken ezek összes tőkéje, nemrég már a 800 milliárd forintos határ alá süllyedt. A kockázatkerülő befektetők számára kitalált konstrukciók előtt szabad a pálya. Most jegyezhető a negyedik hasonló termék a K&H-nál, várhatóan február végétől az OTP is hasonlót kínál, és valamikor tavasszal a tervek szerint a HVB-csoport is újráz.
