Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei ősz kellemetlen emlékeket fog hagyni a hazai befektetésialap-kezelők életében (is). Míg tavasszal még bőven a várakozások feletti vagyongyarapodásról számolhattak be, addig mostanára szinte teljesen elolvadt az idei növekedés, december 3-áig a január 9-i szintre tértek vissza. Először a júniusi, az intervenciós sáv szélesítését követő pénzpiaci felfordulás indított meg lassú csökkenést, ami kisebb-nagyobb intenzitással októberig kitartott. Novemberben és december első három napjában aztán 82,3 milliárd forintot vettek ki a befektetők (az árfolyamváltozások hatásától megtisztított csökkenés), többet, mint amennyi eddig bármikor egy, sőt akár két hónap alatt távozott.
Ennek az összegnek az oroszlánrésze, 76 milliárd forint most is, mint eddig, a kötvényalapoknak volt köszönhető, ezek adták egyébként elsősorban az év első felének növekedését is. Alapokra lebontva nincs túl nagy különbség: a csökkenés mintegy kétharmada, 47 milliárd forint az OTP Optima háza táján következett be, ami nem csoda, hiszen a kötvényalapokon belül is majdnem pontosan ugyanekkora a súlya. A két második legnagyobb visszaesést szintén a második és harmadik legnagyobb kötvényalapnál, a Budapest II.-nél és a Budapest I.-nél lehetett megfigyelni.
A legkisebb kockázatú pénzpiaci konstrukciók vagyona közel 8 milliárd forinttal csökkent. Az ingatlanalapok tartják magukat: még az említett bő egy hónap alatt is kétmilliárd forint körüli friss tőke érkezett hozzájuk. Nem egészen egymilliárd forinttal a részvényalapokat is feltőkésítették az ügyfelek. Igaz, ennek háromnegyedét az OTP Quality tette ki, annak java is egy napon érkezett, ami intézményi befektető döntésére utal. A fekete leves pedig megérkezett. Ami a hozamokat illeti, azok bizony - valószínűleg még erre sem volt példa - az utolsó három hónapban kivétel nélkül minden kötvényalapnál negatívak, és hat hónapra is csak az OTP Optima tudott szerény növekedést felmutatni. (Lásd táblázatunkat a 16. oldalon.) A kötvénypiaci eseményekkel párhuzamosan visszaeső részvényárak a részvényalapok teljesítményét is alaposan visszavetették, bár itt néhány konstrukció még szépen tartotta magát múlt szerdán. A legalacsonyabb kockázatú pénzpiaci alapok egy része viszont szépen kivonta magát az események alól, nagy valószínűséggel azok, amelyek állampapírok helyett betét jellegű befektetéseket választottak. Hozamban is tartják magukat az ingatlanalapok, a forintban számoló nemzetközi alapoknak pedig kifejezetten jót tett a forintgyengülés, hiszen devizára szóló értékpapírjaik felértékelődtek a hazai pénzben kifejezve.
Jól jártak, akik kivették pénzüket? Valószínűleg egy részük igen, mások nem. Akik korán, november elején-közepén cselekedtek, azok alighanem jól, hiszen azóta az ismert piaci fejlemények nyomán (drasztikus kamatemelés, állampapír-piaci pánik) alaposan leestek a befektetési jegyek árfolyamai is, olcsóbban vehetik vissza akár ugyanazt, vagy magasabb banki kamatokat érhetnek el. Akik viszont november utolsó munkanapján vagy december első napjaiban váltották vissza befektetési jegyeiket - az említett 82 milliárd forintnyi kivonás csaknem fele esik ebbe a körbe -, azok lehet, hogy pont a mélyponton szálltak ki. Mivel a jelenlegi kamat-, illetve állampapírhozam-szint a piac szinte egyöntetű véleménye szerint irreálisan magas, lehet, hogy fél év vagy egy év múlva nagyon szép hozamokat tudnak majd felmutatni az alapok ezekhez a napokhoz képest. Persze még mindig lehetnek, akik újabb kamatemeléstől félnek.
