Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2001. őszi 19 milliárd forintról 2002 őszére 29 milliárdra, mára pedig közel 38 milliárd forintra nőtt a hazai tőzsdére koncentráló, nyilvános nyílt végű részvénybefektetési alapok tőkéje. Ez azonban gyakorlatilag kizárólag a részvényárak fellendülésének köszönhető, a befektetők ugyanis nem hoztak újabb pénzeket ezekbe az alapokba, sőt az utóbbi egy évben például kismértékű, közel 400 millió forintos tőkekivonás tapasztalható. Az elmúlt időszakban többéves csúcsokra emelkedő BUX index sem igazán hozta meg a befektetők kedvét: október első három hetében mindössze százmillió forintos pluszt mutatott ezen konstrukciók tőkemérlege.
Pedig a hozamokra nem lehet panasz, akár három hónapra, akár fél vagy egy évre nézzük, a banki kamatok vagy az állampapírhozamok többszörösét látjuk, évi 20-40-60 százalékos eredmény is gyakori. Olyan szempontból persze akár helyesnek is tekinthetjük a befektetők tartózkodását, hogy a múltbeli hozamokat aligha szabad a jövőre vonatkoztatni. Valószínűleg azonban nem erről van szó, inkább a részvénypiaccal kapcsolatos, több éve hagyománnyá vált hazai kisbefektetői érdektelenség állhat a dolog mögött.
A nemzetközi részvényalapoknál sem sokkal vidámabb a kép: itt az össztőke hosszú ideje 30 milliárd forint körül stagnál, a befektetők az utóbbi hetekben körülbelül egymilliárd forint friss pénzt fizettek be. Ugyanakkor az utóbbi egy évben összességében itt is a pénzkivonás volt a jellemző.
Talán a viszonylag magas banki kamatok elszívó hatása, talán a kötvényhozam-emelkedés okozta veszteségek miatt az egész befektetésialap-piacon továbbra is várat magára a fellendülés. A júniusi forintgyengülés és általános kamatszint-növekedés nyomán kezdett visszaesni az alapok tőkéje, azóta mindenesetre az október a legjobb hónap: végre pár milliárd forintos növekedés volt tapasztalható az első három hétben (1038 milliárd forintról 1042 milliárdra, a devizában jegyzett alapokat nem számolva). Ez azonban gyakorlatilag teljes egészében a részvényalapoknak, a részvényárak emelkedésének köszönhető, a piacon meghatározó kötvény- és pénzpiaci alapok gyakorlatilag stagnáltak, a rendszerből mindösszesen kétmilliárd forint távozott három hét alatt.
Még az utóbbi egy év nagy sztárjai, az ingatlanalapok sem növögetnek a megszokott ütemben, évek óta talán először nem változott érdemben a tőkéjük. A megtorpanást itt részben az ingatlanszövetkezetek körüli botrányok is okozhatták. Ezért is igyekszik az alapkezelők érdekvédelmi szervezete, a Bamosz erőteljesen felhívni a figyelmet a kétféle befektetés közötti markáns jogi különbségekre, amelyek zöme az alapok biztonságos működését hivatott elősegíteni.
Az alapok hozamai között változatlanul igen nagy a szórás: ha igazán messzire, például öt évre tekintünk vissza, azt látjuk, hogy a legjobb és a legrosszabb részvényalapok hozamai 0 és 12 százalék között ingadoznak (lásd táblázatunkat a 15. oldalon). Öt éve, 1998 októberében egyébként - az emlékezetes tőkepiaci válság után - viszonylag alacsonyan, 5000 pont körül járt a BUX index. Később azután volt jóval magasabb is, így lehet, hogy hosszú távon jó hozamokat még sokáig nehéz lesz kimutatni...
A részvényalapok, a szkeptikus befektetőket igazolva, többéves távlatban egyelőre nem tudták behozni a kötvényalapokat. Az utóbbiak hozama egyébként érthető módon jóval kisebb kilengéseket mutat, évi 8,5-12 százalékra rúg, tehát nagy átlagban jobb a teljesítményük részvényező társaiknál.
