Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár már tavaly év végén is erőteljesen nőtt a hazai, nyilvános, nyílt végű alapok össztőkéje, januárban gyorsult a növekedés: a szilveszteri 914 milliárd forintról február 5-ig 992 milliárd forintra emelkedett. A mai napig akár az ezermilliárdot is elérhette, hiszen az utóbbi időben naponta általában több milliárd forintnyi friss pénz áramlott az alapokba. (A 10-15 milliárd forintra becsülhető zárt körű alapokkal együtt pedig már egészen biztosan túlszárnyalták az alapkezelők ezt a határt.) Az idei növekedésben persze annak is szerepe van, hogy az állampapírok árfolyama átlagon felül emelkedett (a kamat- és hozamcsökkenés nyomán), de számításaink szerint így is mintegy 70 milliárd forint friss pénzt hoztak a befektetők.
Az alapcsony kockázatú kötvényalapok és a pénzpiaci alapok változatlanul igen népszerűek, most is ezek adták a növekedés túlnyomó részét. A leggyorsabban azonban az ingatlanalapok fejlődnek: december vége óta 17 százalékkal, 17,5 milliárdról 20,5 milliárd forintra nőtt a tőkéjük (a napokban átalakult Quaestor Ingatlan Alap nélkül). Megfigyelhető az is, hogy az állampapírhozamok és a banki kamatok zuhanása a befektetőket kifejezetten a nagyobb hozamot ígérő ingatlanbefektetések felé tereli: míg január 3-tól 21-ig összesen csak 700 millió forint áramlott ingatlanalapokba, addig január 22-től február 5-ig már kétmilliárd.
A részvényalapok változatlanul gyengélkednek, a magyar értékpapírpiacon befektető konstrukciók tőkéje stagnált, a külföldieké még csökkent is pár milliárd forinttal. A hazaiak is feltehetően csak egy-két intézményi befektetőnek köszönhették, hogy kissé növekedni tudtak: január 31-én ugyanis az OTP Qualityben helyeztek el egyetlen napon félmilliárd forintnál is nagyobb összeget.
A januárban megmozdult pénzek a lakossági megtakarításokon belül még csak kis hányadot képviselnek, ha azonban a kamatok szintje tartósan alacsony marad, várhatóan egyre több ügyfél kísérletezik majd alternatív befektetési formákkal. Az alapok kezelői ebből profitálhatnak ugyan, a dolog azonban később a visszájára fordulhat: ha az alapok nem hozzák azt, amit várnak tőlük, a kiábrándult befektetők hátat fordíthatnak nekik.
Vajon meg fogják-e haladni az alapok a banki kamatok jelenleg 5-6 százalékos plafonját a következő hónapokban vagy egy évben? A pénzpiaci alapoknál legfeljebb minimális mértékben, mert a jelenlegi állapot szerint ezek is csak 6-6,5 százalékos megtérülést tudnak elérni, amiből még lejönnek a költségek is (általában évi 0,5-1 százalék). A kötvényalapoknál minden attól függ, merre mozdulnak el az állampapírhozamok: ha felfelé, az csökkenti az alapok hozamát, legalábbis rövidebb távon, ha lefelé, akkor ismét szép hozamszámokat tudnak majd produkálni. Az ingatlanalapok pedig - hacsak nem alakul ki válság az ingatlanpiacon - várhatóan túl tudják teljesíteni a banki kamatokat, mert bevételeik jórészt előre meghatározott bérleti díjakból származnak.
