Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagy László Nándor
A magyar pénzintézeteknek alaposan feladta a leckét a jegybank kétszeres kamatvágása - bár ezt a hazai pénzügyi szektor valamennyi képviselője elmondhatja. A bankok az első 100 bázispontos csökkentésre nem igazán „ugrottak", amit jól mutat, hogy a lapunk által megszólaltatott két pénzintézeti vezető, Felcsúti Péter, a Raiffeisen és Erdei Tamás, az MKB vezérigazgatója sem tartotta valószínűnek, hogy a kereskedelmi bankok gyorsan követnék a jegybankot betéti kamataik csökkentésével (NAPI Gazdaság, 2003. január 17., 1. oldal). Hozzátartozik az igazsághoz, hogy Erdei már ekkor sem zárta ki, hogy a kamatcsökkentés felét azért megjelentetik majd kamataikban a bankok.
A második kamatcsökkentés után ugyanakkor épp az MKB volt az, amelyik a leggyorsabban követte a jegybankot s árazta le betétkamatait 2 százalékponttal. A második leggyorsabban ébredő címet a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) érdemelte ki, amely némi újat is hozott a piacra azzal, hogy a Megtakarítási Betétszámla esetében 300 bázispontos kamatcsökkentésről határozott.
Az elmúlt hónapokban a pénzintézetek döntő része 0,8-1,5 százalékponttal már lejjebb vitte betéti kamatait. A kora ősz óta szinte teljes egészében tartott kamatszinttel a K&H indokolhatta volna gyorsaságát, de ajánlatait összehasonlítva a versenytársakéval, legfeljebb csak azt lehet megállapítani, hogy a második legnagyobb kereskedelmi bank bosszantóan alacsony kamatokkal „örvendeztette" meg ügyfeleit januárig. A kamatait szintén őszi szinten tartó Budapest Bank 6,9-7,1 százalékos éves betétkamat-ajánlata ugyanakkor január elején már valóban magasnak tűnt. Nála csak az ügyfelek bizalmának visszaszerzéséért hajtó Postabank kínált többet.
A kamatvágások okozta pánikban hamar trend lett az általános kamatcsökkentés, és bizony igen sok bank nem állt meg a 2 százaléknál sem. A Raiffeisen egységesen 300 bázispontos kamatcsökkentésről szóló határozata volt a csúcs. A pánik olyan pénzintézetekre is átterjedt, mint a Postabank, ahol az MNB-döntés után még napokkal is úgy nyilatkoztak: 40-50 bázispontnál komolyabb kamatvágásra nincs szükség, majd mégis 1-1,75 százalékponttal lépett vissza a betéti ajánlat. A legérdekesebb lépés az Általános Értékforgalmi Bankhoz köthető: miután a pénzintézet a szerződéses feltételek szerint március 6-ig nem változtathatott volna Változó Hozambetétjének futamidőtől függően 6,75-7,75 százalékos kamatán, nemes egyszerűséggel megszüntette a terméket, és a helyére 5,75-6 százalékos kamattal piacra dobra a B-sorozatot. Azt, hogy a bankok döntését a bizonytalanság irányította, jól mutatja, hogy a jelentősebb kamatcsökkentéseket bejelentő pénzintézetek igyekeztek hangsúlyozni: a februártól érvénybe lépő döbbenetesen alacsony kamatokat az ügyfeleik számára kedvezően bármikor módosíthatják.
A trend azonban mást is mutat: miközben korábban a bankok kamatversenye a legrövidebb - és persze az adott pénzintézet számára a legkisebb kockázattal járó -, döntően 1 és 3 hónapos futamidőkre koncentrálódott, addig ezekben a napokban a bankok azt értékelik a leginkább, ha ügyfelük hajlandó hosszabb távra, 6, illetve 12 hónapra lekötni a pénzét. A rövid távú betétekben vándorló „forró pénzek" tulajdonosainak így most azzal kell szembesülniük, hogy a kamataikat immár másodszor fazonírozó pénzintézetek a 3 hónapos futamidőig tovább „ütik" a kamatokat. Az első körben a rövid távú betéteket átlagosan 1,5 százalékponttal leszállító CIB további 60-115 bázisponttal nyomta le a rövid távú betéteket. Az ING Bank 30-150 bázispontot tett rá az első bejelentés átlagosan 1,7 százalékos kamatcsökkentésére, míg a K&H 0,7-1 százalékkal csökkentett az első kör 2 százaléka után. Ugyanakkor ezek a bankok a hosszabb futamidők esetében élre kerülnek az elmúlt napokra időzített kamatemeléseikkel. Az ING 20-30, a CIB 60-75, míg a K&H 90-125 bázisponttal tolta feljebb január 20-án érvényes ajánlatait. Ne tévedjünk ugyanakkor: a K&H legjobb ajánlata is 0,75 százalékponttal marad el a bank MNB-döntések előtti kamatszintjétől.
A trendbe egyébként beleillenek azok a pénzintézetek is, amelyek kamataikat csak egy lépésben, ám differenciáltan csökkentették. Itt a rövid távú lekötéseknél akár 2,5 százalékponttal is olvadtak a kamatok, miközben a hosszabb futamidőknél ennél lényegesen visszafogottabb volt a kamaterózió. Hasonló elv vezette a kőkemény indulásból alaposan visszavevő Raiffeisent is: a rövid oldalon a végül életbe lépő új kamatok 250 bázisponttal lettek olcsóbbak, míg a 6 és 12 hónapos betétekre a hirtelenjében elhatározott 3 százalékpontos kamatvágásból mindössze 125 bázispont maradt.
