Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank kétszer egy százalékpontos kamatcsökkentése és az azt követő hirtelen állampapír-piaci hozamesés alaposan felvitte az állampapírok árfolyamát, és ezzel meglódította a nyílt végű befektetési alapok nagy részének hozamát is. A MAX államkötvényindex (amely az egy évnél hosszabb hátralevő futamidejű, fix kamatozású állampapírok árfolyamát ábrázolja) éves szinten 28 százalékos hozamot mutathat fel az utóbbi három hónapra számolva, de a rövid futamidejű papírok RMAX indexe is évi 16-ot.
Így nem meglepő, hogy a kötvényalapok hozamai is többnyire évi 20-30 százalék között voltak, de majdnem mindegyiké meghaladta legalább az évi 10 százalékot. (Lásd táblázatunkat a 12. oldalon.) Több pénzpiaci alapnak is sikerült a 10 százalékot elérnie, pedig ezek jobbára csak rövid futamidejű papírokat, illetve pénzpiaci betéteket vagy változó kamatozású kötvényeket tartanak.
Kérdés persze, mennyire lesz ez az állapot tartós. Alapkezelők szerint a befektetők leginkább a rövid futamidejű hozamok alapján döntenek befektetéseikről (ha nem éppen a banki alkalmazottakra hallgatnak), és ez most különösen csalóka lehet. Az új árfolyamokon átértékelt portfóliójú alapok jelenleg csak mintegy évi 6 százalékkal „ketyegnek", azaz ennyit lehet tőlük várni, ha a piaci hozamok nem változnak jelentősen. Ráadásul az állampapírpiacon terjedőben van az a vélemény, hogy a jegybank idővel esetleg ismét emeli a kamatokat, rövidebb távon pedig valamilyen módon távozásra készteti a „forró" külföldi pénzeket, ami hozamemelkedést okozhat. (Lásd állampapír-piaci cikkünket.) Egy biztos, jelentősen megnőtt annak a valószínűsége, hogy a piacon hirtelen árfolyamváltozások következzenek be, ami az alapok árfolyamain keresztül sok kisbefektetőt is közvetlenül érinthet, ezúttal esetleg kellemetlenül. Ebben a helyzetben (is) a legbiztonságosabb befektetés nyilván a legkisebb kockázatú pénzpiaci alap vagy a bankbetét.
E. J.
