Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miután a múlt héten kétszer egymás után 1-1 százalékponttal csökkentette irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank, az állampapírpiac is alaposan felbolydult. Csütörtökön a rövidebb futamidejű állampapírok hozama mintegy másfél, a leghosszabbaké pedig közel fél százalékponttal zuhant, azután pénteken – legalábbis a hosszabb futamidőknél – korrekció következett. A hozamgörbe először teljesen ellaposodott, majd – sok éve először – részben emelkedővé vált.
Mindez a nyílt végű alapok jegyeinek árfolyamát sem hagyhatta érintetlenül, hiszen a kötvény- és pénzpiaci alapok súlya a piacon meghatározó, de még a részvényalapok is sokszor tartanak jelentős mennyiségű állampapírt. Sok alapnál megfigyelhető, hogy a csütörtöki hozamesés nyomán 0,5–1,8 százalékkal nőtt egyetlen nap alatt az egy jegyre jutó nettó eszközérték. A legnagyobb emelkedés a MAX államkötvényindexet követő Hunnia Kötvényindex Alapnál következett be, csaknem 1,9 százalékkal, bár valószínűsíthető, hogy a következő érték visszaesést mutat majd. Az ország messze legnagyobb alapja, az OTP Optima először 0,24, a második napon pedig – a mára közzétett nettó eszközérték szerint – 0,11 százalékos növekedést mutatott.
Még a pénzpiaci jellegű alapok – amelyek jobbára fél évnél rövidebb futamidejű állampapírokat tartanak – egy része is nyerhetett a hozamesésen. Amelyek piaci áron értékelt értékpapírokat tartanak, azokat pozitívan érintette a hozamesés, amelyek viszont nem – például bankbetétben tartják pénzük nagyobb részét vagy ehhez hasonló repomegállapodásokat kötöttek –, azokat rövid távon teljesen érintetlenül hagyhatják az események. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a hosszabb távra, legalább hónapokra előre megkötött megállapodások és lekötött betétek miatt még egy ideig a régebbi, magasabb hozamszinteken „ketyegnek” majd az utóbbi kategóriába tartozó alapok befektetései, tehát a mostanában beszálló befektetők is jól járhatnak. (Amennyiben persze a hozamcsökkenés tartós marad.)
Egy másik alapcsoport, amelynél a múlt hét viharai jelentős változást okozhatnak, a devizában befektető, de forintban számoló nemzetközi alapok kategóriája. Ezek az alapok – amelyek jelentős veszteségeket szenvedtek el korábban a forint erősödése miatt – ezúttal magasabb hozamokat mutathatnak majd a forint gyengülése miatt. Mivel azonban nagy részük részvényalap, illetve a külföldi értékpapír-árfolyamok is jelentősen befolyásolják működésüket, itt a külső szemlélő nehezen tudja egymástól szétválasztani a különböző hatásokat. Mindenesetre valószínű, hogy ha a forint visszatérne az árfolyamság szélére, akkor ezek az alapok ismét veszítenek majd pár százalékot devizájukon (a külföldi tőzsdei áraktól függetlenül is), így lehet, hogy nem ez a megfelelő alkalom a nemzetközi befektetésekre (hiszen ezek most drágábbak, mint korábban). Hacsak nem bízik valaki a forint további gyengülésében.
Hozamszámító táblázatunkat (lásd a 14. oldalon) kivételesen megkíséreltük frissebbé tenni a szokásosnál, mivel a szerdai – sok esetben csak csütörtök este elkészülő – nettóeszközérték-adatok még csak a vihar előtti képet mutatták volna. Ezúttal tehát csütörtökre számoltunk hozamokat, de megjegyzendő, hogy a nettóeszközérték-számítási technikák eltérése miatt még így sem minden befektetési jegy árfolyamába épültek bele a legújabb piaci események.
Még a monetáris politika irányítóinak nyilatkozata is utalt arra a múlt héten, hogy mostanában nagyobb volatilitás (árfolyam-, illetve kamatingadozás) várható a hazai piacokon. Ebből és az alapok árfolyamainak sokszor késleltetett számítási módjából következik, hogy a közeljövőben nem árt alaposan megnézni, milyen napon és milyen árfolyamon száll be a befektető valamelyik alapba. Még akkor is így van ez, hogyha egy biztonságos állampapíralapot választunk. Talán azt lehetne alapelvként megfogalmazni, hogy olcsón érdemesebb venni, mint drágán – mint egyébként minden mást is.
Eidenpenz József
